„A kötelező olvasmány hétfői dolgozathoz átnézendő fejezeteit a tantárgyhoz kapcsolódó mappában találjátok”- hangzik el a modernkori tanár szájából a jól ismert mondat. A rohamos digitalizálódás az oktatás területén is változásokat hoz, egyre több intézményben használják a technológia adta lehetőségeket. Ezek közé tartozik a tananyaghoz kapcsolódó művek online disztribúciója is; de mi a helyzet a szerzői jogokkal? Az Európai Bizottság reformjavaslatában egy új, EU-szerte egységes szabályozást irányoz elő.

Oktatási szemléltetés a magyar jogban

Az egyes művek felhasználásának engedélyezése a szerzők kizárólagos joga. De mi is az a felhasználás? Felhasználásnak minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés, a továbbközvetítés, az átdolgozás és a kiállítás.

A szerzői jogi törvény 34.§ (2) bekezdésében egy szabad felhasználási esetkör található, amely az oktatási szemléltetés céljából engedély nélkül teszi lehetővé a felhasználást. Ennek legfőbb indoka, hogy ne kelljen minden egyes műre külön licencia szerződést kötni, ezáltal a művekkel egyszerűbben lehessen dolgozni. Természetesen ez kizárólag a meghatározott kereteken belül megvalósuló, így a forrás és a szerző megjelölése mellett az oktatási illetve kutatási cél által indokolt terjedelemben történő, nem üzletszerű felhasználásra igaz.

Ezek alapján tehát egy fejezet fénymásolatainak irodalom órán való kiosztása megfelel a szabad felhasználás kritériumainak, míg egy egész kötelező olvasmány már nem biztos, hogy belefér az indokolt terjedelem kategóriájába.

Az uniós szabályozás

A fenti kivétel az uniós szintű InfoSoc-irányelv implementációja nyomán került be az Szjt-be. Az irányelvek általános jellemzője, hogy a tagállamok számára elérendő célt tűznek ki, amelyeket az egyes országok saját belátásuk szerinti eszközökkel valósítanak meg.

A kivételek és korlátozások opcionális jellege miatt az átvételük nem kötelező, a belső jogba átültetett rendelkezések pedig országonként nagyban eltérhetnek egymástól a társadalmi, jogi és szemléletbeli különbségekből adódóan.

Ez a helyzet az oktatási szemléltetés esetében is, ráadásul a XXI. század technológiai kihívásaira sok szabályozás nem válaszol, a digitális tartalmakra több tagállamban nem terjed ki a szabályozás.

Érkezik a megoldás?

Az Európai Bizottság a digitális egységes piac stratégia keretében célul tűzte ki a szerzői jogi rendszer egy részének megreformálását a szabályozás uniós szintű egységesítése és a digitális kor vívmányaihoz való igazítása jegyében. 2016. szeptember 14-én látott napvilágot a

 COM(2016) 593 számú irányelv-tervezet, amely kötelező kivételt vezetne be a fent említett probléma kiküszöbölése érdekében. Az oktatás témakörével meglehetősen sokat foglalkozik már a preambulumban, fontosnak tartja a modern eszközök általános iskolától a felsőoktatásig történő bevezetése által a tanulási élmény fokozását és az eredményesség növelését.

A tervezet 4. cikke tartalmazza a konkrét szabályozást. Eszerint

a felhasználás szabad, ha „oktatási intézmény helyiségeiben vagy kizárólag az oktatási intézmény tanulói vagy hallgatói, illetve oktatói által hozzáférhető, biztonságos elektronikus hálózaton belül történik” és akkor is, ha „a forrás megjelölése, például a szerző nevének feltüntetése kíséri, feltéve, hogy ez nem bizonyul kivitelezhetetlennek”.

Egy eltéréseknek alapot adó szabály is megfogalmazásra került azonban, amely veszélyezteti az egységes megvalósítást, hiszen a tagállamok szuverén döntésük alapján meghatározott fajtájú műveket vagy egyéb teljesítményeket kivonhatnak a szabadon felhasználható művek köréből.

A kezdeményezés összességében üdvözlendő, nagy szükség volna az oktatás modernizálásához a kötelező, digitális tartalmakra is kiterjedő kivétel bevezetésére. A szabályozás végleges formája még várat magára, de már a tervezet is potenciálisan megalapozza a határon átnyúló oktatási tevékenység következő szintre emelését: egy, a tagállamok egyetemei között elérhető, átfogó adatbázis létrehozását. Ez nyilvánvalóan egy hosszú távú elképzelés, amely erőfeszítéseket kíván meg a tagállamoktól – és az egyes intézményektől egyaránt – a technikai háttér kiépítéséhez, ám kétségtelenül hatalmas előnyt jelentene globalizálódó világunk tanárai és diákjai számára egyaránt.

Kaskovits Melinda

„Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!”

Források:

• Bernard Cornu: E-education: Knowledge or E-knowledge? Teachers or E-teachers? Pupils or E-pupils? In Eero Pantzar (ed.): Perspectives on the Age of the Information Society. Tampere University Press, 2002.
• évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
• 2001/29/EK az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról. Brüsszel, 2011.05.22.
• COM(2016) 593 végleges. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a digitális egységes piacon a szerzői jogról. Brüsszel, 2016.9.14.

	Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-ÚNKP-16-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült
	Supported BY the ÚNKP- ÚNKP-16-2 New National Excellence Program of the Ministry of Human Capacities

Képek forrása: itt és itt.