Míg a halál el nem választ… avagy mi történik az online adatokkal a halál után?

2017. március 13. 07:49 - lkcs

Napjainkban igen fontos szerepet töltenek be a közösségi oldalak, és használatuk során rengeteg személyes adatot osztunk meg magunkról. Habár életünk során számos adatvédelmi problémával találhatjuk szembe magunkat, az élő természetes személyeket megilleti a személyes adatok védelméhez való jog, ellentétben a holtakkal. A közösségi oldalakon jelenlévő „szellem profilok” száma folyamatosan növekszik, így választ kell találni a kérdésre: a felhasználó halála után mi fog történni a még életében a közösségi oldalakra feltöltött adataival?

 facebook-after-death3.jpg

A gyászoló családtól a barátokig: hozzáférés az elhunyt fiókjához?

Benjamin Stassen  21 éves korában öngyilkosságot követett el anélkül, hogy búcsúlevelet vagy végrendeletet hagyott volna hátra. Szülei annak érdekében, hogy magyarázatot találjanak arra a kérdésre, hogy gyermekük miért vetett véget az életének, először a Facebook-hoz és a Google-höz, majd a bírósághoz fordultak és hozzáférést kértek elhunyt gyermekük fiókjához. Justin Ellsworth  tengerészgyalogos Irakban hunyt el szolgálat közben. Gyászoló szülei a Yahoo-hoz fordultak annak érdekében, hogy hozzáférjenek az e-mailjeihez. A Yahoo elutasította a kérelmet, mire a szülők bírósághoz fordultak, amely engedélyezte az e-mail fiókhoz való hozzáférést. Sahar Daftary  2008-ban hunyt el, miután lezuhant egy épület 12. emeletéről. Édesanyja lánya Facebook fiókjához való hozzáférés útján kívánt arról meggyőződni, hogy lánya öngyilkosságot követett-e el vagy sem. Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a hozzáférést megszerezze, de a kérelmét elutasították.

Ezek nem mondhatóak egyedi eseteknek: 2012-re, a Facebook működésének nyolcadik évére már 30 millió felhasználó hunyt el, és egyes statisztikák szerint több mint 8000 felhasználó hal meg minden nap, sokuk profilja pedig „szellem profilként” jelen marad az online világban. Mára teljesen természetessé vált, hogy életünk nagy részét az online világban töltjük, a levelezést fokozatosan felváltotta az e-mail rendszer használata, a banki ügyeinket az interneten keresztül intézzük, és a barátokkal való kapcsolattartás is nagyrészt a Facebook-on keresztül valósul meg. Sokan a legféltettebb titkaikat már nem a naplójukba írják, hanem blogot vezetnek, illetve a fontosnak ítélt adatok – bankszámlaszámok, e-mail címek, stb. – sem egy mappában találhatóak otthon, hanem igen gyakran az e-mail vagy Facebook fiókokban. Ezen információk mellett megtalálható többek között az érintett összes magánlevelezése, személyiségének megnyilvánulásai, amelyek életében a magánszférájának szerves részét képezték. Míg életünk során rendezett ezen adatok sorsa, a halál után már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Komoly érdekütközésekkel találkozhatunk, hiszen míg a hozzátartozók, barátok számára megnyugvást jelenthet, ha ezekhez az adatokhoz hozzáférhetnek, addig az elhunyt személy egykori privát szférájába való behatolásról van szó, aki már semmit nem tehet ezen adatai védelméért.

Az erkölcsi kérdések mellett komoly jogi kihívások is felmerülnek. Vajon mit mond a magyar jog a személyes adatok halál utáni sorsáról?

f1280eec24b7164c855d8c460063328e.jpg

A magyar adatvédelmi szabályozás

Magyarországon a személyes adatok védelméhez való jogot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény biztosítja (továbbiakban: Infotv.). Az Infotv. a hatályára vonatkozó rendelkezések között kimondja, hogy a „törvény hatálya a Magyarország területén folytatott minden olyan adatkezelésre és adatfeldolgozásra kiterjed, amely természetes személy adataira […] vonatkozik.” [1] Az általános értelmezés szerint élő természetes személyekre vonatkozik a törvény hatálya, [2] így jogszabályi szinten nincsen rendelkezés arra nézve, hogy mi történik az elhunyt közösségi oldalon található profiljával. Ezt a joghézagot orvosolandó, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) 2015 novemberében kiadott egy mérföldkövet jelentő ajánlást az online adatok halál utáni sorsáról. [3]

Az ajánlás arra ad választ, hogy milyen szabályok irányadóak azon személyes adatok kezelésére, amelyek az elhunyt személyre vonatkoznak, és kezelésük a személy hozzájárulásán alapulna (pl.: közösségi oldalak), ha az illető még élne. Habár az elhunytat nem illeti meg a személyes adatok védelméhez való jog, ez nem jelenti azt, hogy ezek az adatok nem részesülnek védelemben, hiszen az ilyen adatok kezelése, nyilvánosságra hozatala befolyásolhatja a hozzátartozók magánszféráját, sértheti az ő személyes adatok kezeléséhez fűződő jogaikat is. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:50. § (1) bekezdése a kegyeleti jogról kimondja, hogy a „meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített”. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 228. §.-a pedig a kegyeletsértés bűncselekményét szabályozza, amelynek védett jogi tárgya a halott vagy a halott emlékéhez kapcsolódó társadalmi megbecsülés, és azokat a magatartásokat takarja, melyek a halottat vagy emlékét rágalmazás vagy becsületsértés elkövetésével meggyalázzák. Ezek a rendelkezések a kegyeleti jogot nyilvánvalóan sértő magatartások esetén biztosítanak beavatkozási jogot a hozzátartozók, örökösök számára. Maga az Infotv. nem tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan, hogy a hozzátartozók rendelkezhetnek-e az elhunyt személlyel kapcsolatos adatokról. Ugyanakkor a kegyeleti jog tartalmát az elhunytat életében is megillető személyiségi jogok fényében kell vizsgálni. A személyes adatok védelméhez való jog a személyiségi jogok közé tartozik, így megállapítható, hogy az elhunyt személyét sértő adatkezelés esetén is bírósághoz fordulhatnak a hozzátartozók és az örökösök a kegyeleti jog megsértése miatt.

A NAIH kitér az USA-ban már létező szabályozásra, ahol több állam is biztosítja a fiókhoz történő hozzáférést vagy másolatok kiadását az elhunyt örökösei számára, főszabály szerint a hagyaték rendezése céljából, ugyanakkor széleskörű hozzáférési lehetőséget biztosítva a hozzátartozóknak. A NAIH szerint egy hasonló szabályozás átvétele összeegyeztethetetlennek tűnik a magyar adatvédelmi szabályozással, mivel az túl tágan értelmezi a hozzáférést.

Az ajánlás továbbá rendelkezik a közösségi oldalak által kezelt adatok kérdéséről. Az Infotv. jelenleg nem tartalmaz ugyanis olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné az ilyen adatok hozzátartozók által kért törlését. Erre csak akkor van lehetőség, ha azt a közösségi oldal szolgáltatója lehetővé teszi. Az Infotv. ugyanakkor kimondja, hogy az adatkezelésnek minden esetben rendelkeznie kell egy meghatározott céllal, amelynek az adatkezelés minden szakaszában meg kell felelni, valamint csak olyan személyes adat kezelhető, amely a cél megvalósítása szempontjából elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas. [4] A felhasználó halálával nemcsak a szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés szűnik meg, hanem a személyes adatok kezelésének célja is, így az elhunyt személyre vonatkozó adatokat törölni kell. A NAIH ajánlásában szorgalmazza egy olyan jogalap megteremtését, amely lehetővé tenné a hozzátartozók számára – jogosultságuk és a halál tényének igazolása mellett – a szolgáltató által kezelt adatok törlését. Ezáltal – és a már létező kegyeleti jog szabályozása által – megfelelő védelemben részesülnének az online adatok a halál után is.

85068_600.jpg

„Végrendelkezés” a személyes adataink felett

Felmerül a kérdés: mit tehet a felhasználó, hogy személyes adatai halála után is védelemben részesüljenek? Napjainkra már számos közösségi oldal  kialakította a gyakorlatát arra nézve, hogy mi a teendő az elhunyt személyek profiljaival. Ezek közül a legnépszerűbb közösségi oldal, a Facebook gyakorlatát szeretném kiemelni.

A Facebook-on rendelkezhetünk arról, hogy halálunk esetén mi történjen a profilunkkal. Választhatjuk a profil törlése opciót, vagy pedig kijelölhetünk egy úgynevezett hagyatéki kapcsolattartót, aki az emlékoldallá alakult profilunkat fogja kezelni halálunk után. Az „emlékoldal  olyan hely, ahol az ismerősök és a családtagok összejöhetnek, és megoszthatják az elhunythoz fűződő emlékeiket”. Az emlékoldallá alakított fiókokba nem lehet bejelentkezni, többé nem jelennek meg a születésnap emlékeztetőkben, javaslatként a „Kit ismerhetek?” részben, és hirdetésekben sem. Ebben az esetben a hagyatéki kapcsolattartó gondozza az emlékoldalt, bejegyzést tehet közzé az oldalon, válaszolhat ismerősnek jelölésre, valamint profil-, és borítóképet tehet közzé. A fiókba azonban nem léphet be, így az üzenetekhez nem férhet hozzá és nem törölhet olyan tartalmat, amelyet a felhasználó halála előtt tett közzé, valamint nem tud ismerőst eltávolítani.

A felhasználó rendelkezésének hiányában a Facebook főszabály szerint emlékoldallá alakítja az elhunyt profilját. Ezt az ismerősök vagy családtagok kérésére teheti meg, azonban a halál tényét igazoló dokumentum elküldése nem kötelező, így amennyiben tévesen jelentik be a felhasználó halálát, van lehetősége azt jelenteni a Facebook-nak. Az ellenőrzött közvetlen családtagok kérhetik az elhunyt fiókjának eltávolítását. Ebben az esetben a megfelelő dokumentumok elküldésével igazolniuk kell, hogy közvetlen családtagok vagy az érintett végakaratának végrehajtói, illetve igazolniuk kell a halál tényét. Ilyen dokumentum lehet többek között az illetékesség igazolására a születési anyakönyvi kivonat, ügyvédi meghatalmazás, hagyatéki rendelkezés, írásbeli végrendelet, a halál tényének igazolására pedig a halotti anyakönyvi bizonyítvány, gyászjelentés és emléklap.

Összegzésként tehát elmondható, hogy hazánk szabályozása megfelelő fellépési lehetőséget biztosít a hozzátartozók számára az elhunytakra vonatkozó adatok védelmét illetően, azt leszámítva, hogy annak törvényi jogalapja, hogy a hozzátartozók kérelmezhessék az adatok törlését, még hiányzik. Ugyanakkor számos közösségi oldal már kialakult gyakorlattal rendelkezik és több oldal is biztosít az érintett számára rendelkezést a személyes adatai felett halála esetére. Ezeknek a beállítása csupán néhány kattintás és pár percet vesz igénybe, így mindenképp érdemes élni ezzel a lehetőséggel.

Lukács Adrienn

 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

  

Képek: [1] [2] [3]

 

Hivatkozások:

[1] 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2. § (1)

[2] Péterfalvi Attila (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a mindennapokban. HVG-ORAC, Budapest, 2012, 61. p.

[3] A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása az online adatok halál utáni sorsáról, 2015. november

[4] 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról [4. § (1)-(2)]

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr3612333793

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2017.03.13. 21:40:05

A gyászoló hozzátartozókat ki tudja borítani, amikor az elhunyt "barátai" boldog születésnapot kívánnak a halála után egy-két évvel is...

Péter Berendi 2017.03.13. 22:53:40

Morbid humor: a síron a vázában kukacvirág-csokor.
süti beállítások módosítása