Sok esetben nem is gondolunk bele, hogy ha megfogunk egy poharat, megérintünk egy ablakot vagy akár egy kilincset, az ott hagyott ujjlenyomatból egész személyiségünk megállapítható. Már nem csak a filmek teszik lehetővé számunkra az ujjlenyomat-olvasó készülék megismerését, hiszen az a hétköznapok valóságává vált. Az eljárás bizonyos körülmények között a személyiségi jogok sérelmével jár, melyek védelméhez való jogot az Alaptörvény biztosítja számunkra. Milyen sérelmekkel járhat a biometrikus eszközök használata? A munkaviszonyban hogyan jelenik meg mindez?
Az ujjlenyomat a biometrikus azonosítók csoportjának tagját képező testrész, amely az adatvédelem szempontjából a különleges adatok körébe sorolandó. A biometrikus azonosítás az egyéni jellemzők alapján való igazolást jelenti. A különleges kategóriába tartozó biometrikus adatok magasabb szintű védelmet igénylő személyes adatok. Az Európai Parlament és Tanács 2016/679 adatvédelmi rendelete a következőképpen határozza meg a biometrikus adat definícióját, mely fogalomba soroljuk az ujjunk lenyomatát is:
„biometrikus adat: egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat” [1]
Ez a személyazonosító technika a biológiai alapú módszer segítségével állapítja meg egyéniségünket. A biometria kifejezést a „bio” mint élet, és „metro”, vagyis mérés szavakból eredeztetjük. [2]
Kialakulása tekintetében a barlangrajzok időszakáig visszavezethető, azonban a technika fejlődésével lehetővé vált, hogy akár egy érintéssel fizetni tudjunk, vagy belépési lehetőséget is biztosít személyes eszközeinkbe. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál a közelmúltban napvilágra került hír, mely szerint egy halott férfi telefonját biometrikus zárolás védte. A hatóságok a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozást segítő információk érdekében reprodukálni kívánták a halott személy ujjlenyomatát. Az érintett tíz ujját 3D nyomtatással előállították, hiszen nem lehetett tudni, hogy melyik ujjának érintésével oldható fel a telefonkészülék. A megfelelő használat érdekében a 3D ujjakat fémrészecskével látták el az áramvezetés érdekében. Ez az eset azonban megkérdőjelezi a biometrikus azonosítás biztonságát, valamint ez a bűnözők általi visszaéléseknek adhat okot.
Az ujjlenyomat alapú azonosítási módszernek a sajátossága, hogy abszolút megbízható, illetve változatlanságon alapul – ami azt jelenti, hogy az ujjminta tulajdonságai az élet folyamán nem változnak – és individualitáson – tehát egyéni jellemzőkön, egyediségen – nyugszik. Az ujjnyomat azonosítás technikáját daktiloszkópiának nevezik. Ez a rendszer az ún. minimális minúciaszámon alapul. A minúciák az ujjon lévő barázdák jellegzetes mintái, ez teszi minden embernél egyedivé, különbözővé az ujjlenyomatot. [3] Az ujjminták egyedisége tekintetében az egypetéjű ikrek a legalkalmasabb kutatási alanyok, hiszen azt gondolnánk, hogy náluk az ujjlenyomat is azonos. Azonban esetükben is különböznek az ujjminták, vagyis más sajátos tulajdonságainak köszönhetően mutatnak eltérést. Úgy vélem ez elegendő bizonyíték arra, hogy ha az egypetéjű ikrek tekintetében megkülönböztethető részletesebb vizsgálattal az ujjlenyomatuk, akkor más, nem rokon személyeknél a hasonlóság még kevésbé jelenik meg, vagyis teljesen megkülönböztethetőek.
Hogyan jelenik meg a biometrikus adatnak minősülő ujjlenyomat a hazai jogszabályokban?
A biometrikus azonosítás alkalmazása Magyarország Alaptörvénye tekintetében több alapvető jog sérelméhez vezethet. A 2012. január 1-je óta hatályos Alaptörvényünk Szabadság és Felelősség alcímének II-VI. cikke foglalja magában, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, illetve mindenkinek joga van a személyes adatainak a védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, és a magán- illetve a családi élet, jó hírnév tiszteletben tartását is rögzíti. Ezen rögzített jogok megsértéséhez vezethet a biometrikus azonosítás, hiszen rögzítik és tárolják a személyes adatunkat ezáltal az adott nyilvántartásban. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) a személyes adat fogalmát a következőképpen definiálja:
„személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés” [4]
Az Infotv. az ujjlenyomatot csupán az adatkezelés kapcsán említi meg, kifejezetten nem szabályozza a biometrikus azonosítást, illetve a tárgykörébe tartozó fogalmakat. Azonban mivel az Infotv.-ben meghatározott személyes adat és adatkezelés fogalma magában foglalja az ujjlenyomatot, így magától értetődő, hogy az ujjlenyomat tárolására, kezelésére, regisztrációjára és egyéb eljárásokra is irányadóak a törvényben meghatározott szabályok.
A technika fejlődésével már számos területen teret nyertek a biometrikus eszközök, és ezen belül is az ujjlenyomat alkalmazása. Biztonsági szempontból a határrendészet veszi igénybe beléptető rendszerek esetében, illetve az informatikai eszközök védelme mellett munkaidő-nyilvántartás céljából is használják. A munka világában való alkalmazását azért tartom fontosnak kiemelni, mert a munkavállalók sok esetben nem is tudnak arról, hogy az ujjlenyomat leolvasása számos alkalommal a munkavállalók személyiségi jogaiba ütközik, továbbá a munkáltató ellenőrzési jogán való túlterjeszkedéssel a Munka Törvénykönyvének vonatkozó rendelkezéseivel is szemben áll.
A munkavállalók megfigyelését a technika fejlődése széles körben lehetővé teszi, azonban az egyes módszerek gyakorlati alkalmazásakor a munkáltató igen könnyen jogsértést követhet el. Ilyen például az ujjlenyomat vétele munkaidő nyilvántartás céljából. Ezeknek a biometrikus eszközöknek az alkalmazása, és köztük az ujjlenyomat-leolvasó készülék használata esetében is meg kell felelni a szükségesség-arányosság mércéjének, illetve a célhoz kötöttség elvének.
A szükségesség vizsgálata során azt kell figyelembe venni, hogy az alkalmazásának, korlátozásának van e más alternatívája, vagyis elengedhetetlen-e az ujjlenyomat olvasó eszköz használata. Az arányosság során pedig a cél és eszköz közötti logikai összefüggés vizsgálata szükséges.
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (továbbiakban: NAIH) elnökének állásfoglalása alapján a szükségesség-arányosság megállapítása során előzetesen meg kell vizsgálni, hogy a biometrikus rendszer működtetése szükséges-e a meghatározott cél eléréséhez. Amennyiben csak kényelmes és költséghatékony az eszköz üzemeltetése, akkor nem felel meg az előírt elveknek. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a magánszféra korlátozásával a kívánt cél elérése arányban áll-e a lehetséges előnyökkel. A munkaviszonyban lehetőség van olyan biometrikus azonosító alkalmazására, amely ujjlenyomattal és PIN kóddal is el van látva, ezek az úgynevezett kombinált eszközök. Ilyen eszközök esetén az egyéni jellemzők vagy a kód segítségével is megvalósulhat a munkaidő-nyilvántartás, így a munkavállaló döntheti el, hogy melyiket kívánja használni.
Az ujjlenyomat alkalmazása a hétköznapokban
A hétköznapokban, ha még nem is igazán hazánkban, de egyre jobban kezd elterjedni az ujjlenyomat-olvasó alkalmazása. Szingapúrban a Citibank ügyfeleinek az éttermekben, színházakban, ruhaboltokban nem szükséges bankkártyájukat használni, csupán az ujjukat hozzáérintik a leolvasó terminálhoz és már meg is történt a fizetés. [5] Hasonlíthat a pay pass kártyához az érintés funkció miatt, azonban míg a bankkártyát ellophatják, elhagyhatjuk, az ujjunkat nehéz elveszteni, figyelmen kívül hagyni. Ezzel a gyors eljárással kívánják ösztönözni az állampolgárokat az ujjlenyomat és a többi biometrikus eszköz használatára.
Hasonló rendszert alkalmaznak Lengyelországban is néhány éve a BPH bank által forgalomba hozott ujjlenyomattal azonosító pénzkiadó automatákkal. Ezzel az átalakítással kívánják biztonságosabbá tenni a pénzfelvételt a visszaélések elkerülése végett.
Hazánkban sokan egy büntetőeljárási procedúrához hasonlítják az ujjlenyomat vételével járó eljárást, hiszen ebben az esetben rendőrségi nyilvántartás célzatával végzik el a folyamatot. 2016 januárja óta a magyar állampolgárok igényelhetik a személyi igazolvány illetve útlevél kiállítása során az ujjlenyomattal ellátott okmányt. Az e-személyi nem csupán digitális ujjlenyomatot tartalmaz, hanem az elektronikus aláírást is magában foglalja.
Van olyan eset, mikor saját döntésünkön múlik, hogy ujjlenyomatunkat használjuk-e vagy sem. Ilyen például az Apple által gyártott okos készülékek esete, amelyek a kényelem és gyorsaság miatt közkedvelt eszközökké váltak. A Touch ID elnevezésű technikával garanciát vállalt a gyártó arra, hogy adatvédelmi szempontból az ujjlenyomatokat a készülék nem küldi el az Apple-nek.
Összegzésként elmondható, hogy mivel rohamosan nő a biometrikus eszközök alkalmazása, az országok jogszabályainak is igazodniuk kell ezen változáshoz, és szabályozniuk kell a biometrikus azonosítást az állampolgárok személyes adatai védelme érdekében. Az Infotv. esetleges módosítása esetén fontosnak tartom a biometrikus azonosítás, ujjlenyomat, véna, írisz, tenyér és egyéb egyéni azonosítóként szolgáló biometrikus adat alkalmazásának adatkezelési határait rögzíteni. Habár az Infotv. nem rendelkezik kifejezetten a biometrikus azonosításról – az EU-s szabályozással ellentétben –, a NAIH gyakorlatában figyelembe veszi az EU-s rendelkezéseket. Mindazonáltal szükséges lenne törvényi szinten is rögzíteni a biometrikus azonosításra vonatkozó szabályokat.
Nemes-Nagy Anna
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!
Hivatkozások:
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 14.
[2] Kovács Tibor, Milák István, Otti Csaba: A Biztonságtudomány biometriai aspektusai, 1. oldal, http://www.pecshor.hu/periodika/XIII/kovacsti.pdf
[3] Solymosi Józsefné - Tauszik Nagyezsda: Az ujjnyom individualitásáról, Rendészeti szemle, 2007/6, 29. oldal
[4] Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3.§ 2.
[5] Milhofer Tamás : Kézi vezérlés, Figyelő LI. évf., 2007/35. 34-35. oldal
