Egy kudarcra ítélt nyomozás anatómiája

2017. május 09. 09:13 - Gord.ius

A 2002-es móri mészárlás margójára

A 2002. május 9-én történt móri események gyökeresen írták át a magyar kriminalisztika történelmét. A nyolc ártatlan ember halálát okozó, móri mészárlásként elhíresült bűncselekmény rendkívüli súlyossága az egész országot megrázta, az ezt követő büntetőeljárás pedig alapjaiban rengette meg a társadalom igazságszolgáltatásba vetett hitét. Az ország egy emberként követelte az elkövetők mielőbbi elfogását és megbüntetését. A média és a politikai nyomás azonban a büntetőeljárás teljes kudarcát eredményezte.

mor1.jpg

A móri események 15 éves évfordulója alkalmából szervez szakmai előadást a Pro Jure Egyesület 2017. május 9-én 17 órai kezdettel a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának Dísztermében. Az Egyesület a bűncselekmény elkövetésével tévesen megvádolt, majd elítélt Kaiser Ede ügyvédjét, Dezső Antalt látja vendégül, aki védőbeszédében briliánsan mutatott rá a vádirat hibáira, gyenge pontjaira. Beszélgetőpartnere a Bűnügyi Tudományok Intézetének oktatója, Ragány Zoltán ügyvéd lesz.  

2002. május 9. Mór.

12 óra után pár perccel két fegyveres férfi hatol be az ERSTE Bank móri fiókjába, megölik a biztonsági őrt, a bank dolgozóit és a bent tartózkodó ügyfeleket, majd 7.356.481 forinttal távoznak a helyszínről. Az áldozatok holttestét nem sokkal később felfedezték a bankba beérkező ügyfelek, akik azonnal értesítették a hatóságokat.

A rendőrség nagyerőkkel vonult a helyszínre és megkezdték a szükséges intézkedések foganatosítását. Biztosították az elkövetés helyét, rögzítették az ott talált nyomokat. Folyamatos kapcsolatot tartottak a sajtó képviselőivel és igazoltatták a megyéből kivezető utakon közlekedőket, melynek eredményeként még aznap délután két lehetséges elkövető, Farkas Róbert és Horváth Szilárd fényképét közzétették, és a szemtanúként jelentkező állampolgárok felismerni vélték bennük az elkövetőket a korábban bemutatott fantomképek alapján.  Azonban a nyomozás első kudarcát jelentette, hogy hamar kiderült, nem a megfelelő személyeket körözik. Horváth Szilárd, hogy bizonyítsa ártatlanságát, feladta magát a rendőrségen, amely után rövidesen bebizonyosodott, a Móron történt bűncselekmény elkövetésében nem vett részt. [1]

mor2.jpg

Május 10-én az Országos Rendőr-főkapitányság hivatalos közleményt adott ki, amelyben tájékoztatták a közvéleményt, hogy a Móron történt bűncselekmény elkövetőinek azonosítása, tartózkodási helyének felkutatása és mihamarabbi elfogása érdekében speciális nyomozócsoportot hoztak létre, valamint több milliós nyomravezetői díjat ajánlottak fel. [2]

A nyomravezetői díjért nem sokkal később jelentkeztek is és az így szerzett információk alapján Hajdú Lászlóra és Kaiser Edére terelődött a gyanú, akiket 2002. július 24. napján őrizetbe vettek.[3]

Az első és másodfokú ítélet

A majd másfél évig tartó nyomozást követően az ügyészség vádat emelt Kaiser Ede és Hajdú László ellen. Az ügy 2004 februárjában került a Fővárosi Bírósághoz (jelenleg Fővárosi Törvényszék). Az ügyben eljárt tanács 2004. december 23-án hozott ítéletében Kaiser Edét életfogytig tartó szabadságvesztésre, míg Hajdú Lászlót 15 évig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélte. Az ítélet nem emelkedett jogerőre, a védők és az ügyészség is fellebbezést jelentett be, melynek következtében az ügy a Fővárosi Ítélőtáblához került.

A másodfokú eljárásban eljáró bírói tanács véleménye szerint

a Fővárosi Bíróság alapos, körültekintő, lelkiismeretes és szakszerű, részletes bizonyítási eljárást folytatott le”, azonban nem merítette ki a vádat, nem bírálta el a vád tárgyává tett cselekményt, ezért ítélete megalapozatlan és indokolási kötelezettségét megsértette.Hajdú László vonatkozásában megállapította, hogy a súlyos eljárási szabálysértéseknek köszönhetően a határozat megalapozatlan és a felülbírálatra alkalmatlan, ezért az ítélet vonatkozó részét hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [4]

Kaiser Ede tekintetében azonban a másodfokon eljáró tanács megállapította, hogy Kaiser Ede I. rendű vádlottnak a móri Erste Bankban elkövetett kiemelkedő tárgyi súlyú, nyolc ártatlan ember életét kioltó bűncselekményben részvételét megállapító tényállása megalapozott. Véleménye szerint a nagyszámú bizonyítékokat egyenként és a maguk összességében is törvényesen értékelték, és törvényesen jutott a bíróság arra a következtetésre, miszerint a Kaiser Ede bűnösségét alátámasztó bizonyítékok „olyan zárt okozati láncolatot képeznek, amely alapján a vádlott terhére a bűncselekmény elkövetése kétséget kizáró módon bizonyított.” [5]  Ezek alapján Kaiser Edét jogerősen is életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésre ítélték.

mor3.jpg

Jogi észrevételek

A jelenleg hatályos Büntetőeljárási törvény rögzíti, hogy a bizonyítás eszközei a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat és a terhelt vallomása.

Megjegyzendő, hogy a bizonyítási eszközök közül

a terhelt vallomása mellett a tanúk vallomása az egyik legbizonytalanabb, megbízhatatlanabb, tekintettel arra, hogy a tanúvallomás nem más, mint az emberi tudatban elraktározott információk összessége.[6]

Az ügyet jellegénél, brutalitásánál fogva az eljárás megindulásától kezdve nagy közérdeklődés és sajtóvisszhang övezte. Ennek veszélye azonban az, hogy a tanúkban keveredhetnek az elsődleges és másodlagos emlékképek, amely befolyásolhatja akár a büntetőeljárás menetét is. Így eshetett meg az, hogy a felismerésre bemutatás során több szemtanú is kiválasztotta Kaiser Edét, mint a bűncselekmény elkövetőjét.

Fontos azonban megemlíteni a büntetőeljárás egyik fontos elvét, az úgy nevezett „in dubio pro reo" - elvet, vagyis  azt, hogy

a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. [7]

Felmerül a kérdés, hogy az elsőfokú eljárás során a bíróság valóban figyelembe vette-e a fent említett elvet. Állítható-e teljes bizonyossággal, hogy kétséget kizáróan bizonyításra került az a tény, hogy Kaiser Ede ott volt a móri bankfiókban és részt vett a bűncselekmény elkövetésében?

Az elsőfokon eljáró bíróság is megjegyezte, hogy nem került tisztázásra számos olyan tény, amely lényeges lehetett volna a bűncselekmény elkövetésének rekonstruálása szempontjából, azonban „minden olyan tényt és körülményt a nyomozati szak, illetve a bírósági eljárás tisztázott, amely a büntetőjogi felelősségre vonáshoz alapszinten szükséges.”[8]

Az elkövetés eszközéül használt fegyverek a nyomozás során nem kerültek elő, a helyszínen talált ujjlenyomatok, láblenyomatok és DNS-minták egyik gyanúsítottat sem kötötték a bankfiókhoz, továbbá a telefonjuk cellainformációi alapján nem is tartózkodtak a rablás idején Móron. A fent említett tényeket alátámasztották a szakértői vélemények is.

mor4.jpg

Kaiser Ede ügyvédje, Antal Dezső a védőbeszédében rámutatott arra, hogy temérdek kérdés maradt nyitva, a megválaszolt kérdések pedig feltételezésen és valószínűsítésen alapul. Hozható-e kétségektől mentes döntés, születhet-e megfelelő, igazságos döntés, amikor a bizonyítási anyagot átjárja a kétség? [9]

Az első és másodfokon eljáró bíróság ítélete szerint, minden bizonnyal hozható megfelelő ítélet.

Váratlan fordulat

2007 februárjában, tulajdonképpen egy véletlennek köszönhetően váratlan fordulat következett be. Elkapták az 5 évvel azelőtti móri bankrablás valódi elkövetőit. A rendőrség a „veszprémi postásgyilkosság” elkövetőjét, Nagy Lászlót Tatabányai lakásán vette őrizetbe[10], majd vallomása alapján később Weiszdorn Róbert is kézre került.

Megtalálták a bűncselekmény elkövetésénél használt fegyvert, a daktiloszkópiai vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a móri bankfiók ajtaján talált ujjlenyomat teljes mértékben megegyezik Weiszdorn Róbert ujjlenyomatával, valamint a DNS-minták egyezősége is egyértelműen bizonyította Nagy László és Weiszdorn Róbert bűnösségét.

A Fővárosi Főügyészség végül Weiszdorn Róbertet előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével, valamint lőfegyverrel való visszaélés bűntettével vádolta meg. (Nagy László az előzetes letartóztatása alatt a büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkosságot követett el, így őt a „móri mészárlás” miatt már nem tudták felelősségre vonni) [11]

A rémálom vége

A vádemelést követően az első fokon eljáró Fejér Megyei Bíróság - jelenleg Székesfehérvári Törvényszék - életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte, amely ellen a védő enyhítésért az ügyész pedig súlyosításért fellebbezést jelentett be.

A 2002. május 9-én történ eseményekre végezetül a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla tett pontot, amikor jogerősen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte Weiszdorn Róbertet, aki leghamarabb 40 év múlva helyezhető szabadlábra.[12]

mor5.jpg

Az egykori rémálom helyszínén azóta emlékmű őrzi az áldozatok emlékét, melyen Juhász Gyula alábbi idézete olvasható: „Nem múlnak el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.”

Márki Dávid

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

Képek: [1],[2],[3], [4], [5]

Hivatkozások:

[1] http://egyperceskrimi.blog.hu/2016/11/22/a_mori_meszarlas

[2] Tízmillió forint a nyomravezetőnek. Népszabadság, 2002. május 10-i száma

[3] Sas István: Ártatlanok a halálsoron Publio Kiadó Kft.

[4] Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.564/2005/37. számú ítélete, 2005

[5] uo.

[6] Bicsérdi Adrienn: A döntő tanúvallomás kettős szerepe a Móri ügy kapcsán http://www.bunuldozok.hu/Data/Sites/1/bunuldozo_13_1-2_sz.pdf

[7] https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800019.TV

[8] Fővárosi Bíróság 4.B.343/2004/43. számú ítélete, 2004

[9] Dr. Kende Péter Elorozott igazság – Újabb röpirat bírókról, ítéletekről, Hibiszkusz könyvkiadó 2008

[10] http://index.hu/bulvar/veszpr0217/

[11] http://nol.hu/archivum/archiv-487233-287309

[12] http://www.origo.hu/itthon/20101209-iteletet-hirdetett-a-fovarosi-itelotabla-a-mori-meszarlas-ugyeben.html

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr5012492033

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dávid Márki 2017.05.11. 11:57:17

@Figyel Castro: Kaiser Edèt a móri bankrablás ügyèben felmentettèk, azonban más bűncselekmènyek elkövetèse miatt vègül 18 èv szabadságvesztès büntetèsre ítèltèk