A kalózkodás valódi arca

2017. december 08. 15:35 - Dr. Jerney Leona

2017. november 23-án, csütörtök este a Pro Jure Egyesület szervezévében előadást rendeztek, melyet Dr. Varga Attila Ferenc ezredes tartott, „A tengeri kalózkodás modern valósága” címmel. A következőkben az előadásról szóló beszámolómat olvashatjátok. ezredes.jpg

Csütörtök délután, 18:00 óra. Menjek? Ne menjek? Olyan rossz hetem volt, fáradt is vagyok… de olyan érdekes a téma! Végül erőt veszek magamon és visszamegyek a jogi karra, hiszen a Pro Jure szervezésében egy nagyon érdekes előadásnak nézhetek elébe! A Facebook eseményen ismét ránézek az előadás címére: A tengeri kalózkodás modern valósága. A cím egyből elindította a fantáziám a jóképű kalózokról (ld. Karib tenger kalózai), azonban ez a kép az este folyamán csúnyán megcáfolódott.

Az előadás nagyon jó hangulatban kezdődött. Mikor belépett egyenruhában az ezredes, meg is lepődtem, hogy ez tényleg nagyon komoly hangvételű lesz. Nagyon tudományos, száraz előadásra számítottam, de ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna! Az előadó Dr. Varga Attila Ferenc ezredes volt, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának megbízott főigazgatója, kinek személyében egy határozott fellépésű, igazi szakértőt ismerhettünk meg.

A Pécsi Tudományegyetemen végzett ezredes esettanulmányában a szomáliai kalózkodást dolgozta fel. Többek között kitért a jogi dilemmákra a témával kapcsolatban (pl.: definiálás, joghatóság kérdése, kriminalizálás, fellépés, bizonyítás). Felhívta a figyelmet, hogy a kalózok sajnos nem azok a jóképű hősök, mint akiket a filmekben látunk, hiszen ma már a gépfegyverektől kezdve a páncéltörőkön át mindent bevetnek a zsákmány érdekében.

Az elkövetési terület is elég nagynak mondható, hiszen a Föld, 70,8%-a víz, így könnyen beláthatjuk, hogy bármennyire is viccesen hangzik, komoly problémával nézünk szembe. Nagyon fontos kiemelni, hogy kalózkodásról csak akkor beszélhetünk, ha a támadás nyílt tengeren történik, tehát pl. a folyón vagy a tengerparthoz közel eső területen történő rablásokat, lopásokat nem nevezhetjük kalóztámadásnak.

piros_terkep.jpg

- Pirossal a főbb szállítási útvonalak láthatók -

A kalózkodás rekordévének a 2008-as évet tekinthetjük, hiszen közel 300 kalóztámadás történt a világon, s ebből 42 csak Szomáliában. Ha pontos adatokat szeretnénk megtudni a kalóz műveletekről, érdemes megtekinteni az ICC IMB weboldalát, ahol a térképen megtekinthetjük hol, milyen jellegű támadásokról értesült a hatóság. 2017-ben ez a szám egy kicsit alacsonyabb volt, hiszen „csupán” 121 incidenst regisztráltak.

A kalózoknak egyetlen célja a váltságdíj követelése, és ezt úgy tudják elérni, hogy vagy a legénységet tartják fogva, vagy a hajó rakományát foglalják le. Az előbbire egy érdekes eset 2016 októberében történt, amikor is 5 év fogság után a váltságdíj fejében szabadon engedték egy hajó legénységét, a leghíresebb pedig a Sirius Star névre hallgató hajó esete. A hajó nem kisebb méretekkel rendelkezett, mint hogy összesen 3 focipálya hosszúságú, ha az Eiffel tornyot elfektetnénk rajta, még az is rövidebb lenne, mint ez a 2 millió hordó nyersanyagot szállító hajó.

2005 és 2012 között összesen több, mint 413 millió USD-t fizettek ki a világon váltságdíjként kalózoknak. A kalózok a támadást egy „anyahajóval” és több kicsi, gyors hajóval valósítják meg, az anyahajó beviszi őket a nyílt tengerig, majd a támadást a kicsi hajókkal viszik véghez, hiszen a nagy teherszállító hajók nem tudnak elmenekülni olyan gyorsan (gondoljunk csak bele, pl. a Sirius Star milyen gyorsan tud mozogni a 2 millió hordóval).

Ezt követően előadónk rátért arra, miért is Szomália az este témája. Szomália partjainál a nemzetközi halászhajók kihalászták a halakat, így a szomáliai lakosság munka nélkül maradt, hiszen sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem opció. Az ország tengerparti szakasza 3025 km hosszú. A 11 milliós lakosságú ország GDP-je 2016-os adatok alapján 400 USD (csak összehasonlításként, Magyarországé 27.500 USD), így érthető, hogy a mélyszegénységben élő lakosságnak valamilyen más bevételi forrás után kellett néznie. Fontos kiemelni még, hogy a biztonság általános hiánya figyelhető meg, így a fiataloknak lényegében nincs vesztenivalójuk. További probléma, hogy a lakosság irányából egyfajta szimpátia alakult ki a kalózok iránt, hiszen azok nagyon okosan a zsákmány bizonyos részét visszaosztották a szomáliaiaknak.

A szomáliai helyzet már a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztette, ezért az ENSZ Biztonsági Tanács 2008-tól kezdődően több határozatot is hozott a probléma megoldása érdekében.

A kalózkodásnak már világgazdasági következményei is keletkeztek: a Szuezi csatorna bevétele, illetve forgalma jelentősen csökkent; a fuvarozó vállalatoknak 25-35%-al magasabb működési költséggel kellett számolniuk; a tengeri biztosítási költségek megemelkedtek; és egyre gyakoribbá vált a késedelmes szállítás. Éppen ezért egyre többen alkalmaznak fegyveres biztonsági őrséget a hajók fedélzetén, ami további aggodalmakat vet fel, hiszen a hosszú út során óhatatlanul előfordulhatnak nézeteltérések és a hajón lévő fegyverek csak eszközök az emberek kezében.

Továbbra is elmondható, hogy a kalózok bíróság előtti felelősségre vonása nagyon nehézkes, hiszen egyik ország sem akarja magára vállalni a feladatot, illetve további probléma, hogy mely jog alapján ítéljék el őket. Ezen problémára is majd a jövő fog választ adni számunkra. megtisztelo.jpg

Szeretném megköszönni a Pro Jurénak a szervezést, az ezredes úrnak pedig a színvonalas előadást, mely bearanyozta a hetem, hiszen a 1,5 óra alatt egy percig sem unatkoztam, remélem még sok ilyen eseményen vehetek részt!

 Dr. Jerney Leona

 

 Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

Képek: [2] [3]

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr3113436999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ACR 2017.12.11. 21:58:02

Nem merő pesszimizmusból, vagy mások munkájának ócsárlásából mondom. A beszámoló eleje másodikos egyetemisták, esetleg tehetségesebb végzős gimnazista lányok elbeszélő stílusát idézi. Ömlengő, lelkendező, feleslegesen túlbuzgó. Hagyjuk is az ecsetelését, mert hát szerencsére a szerző is tovább lép, és a beszámoló a továbbiakban nem tocsogós (hol maradt a HH vlogra utalás az egykori karib kalózok valódi énjére rávilágítva? szerencsére kimaradt). Korrekt, felületes beszámoló a szomáliai témáról, a kalózokról, a figyelmes olvasót néhány érdektelen jogi frázissal untatva (joghatóság, blabla). Jogi cikkhez kevés ennyi jogi vonatkozás, rendes beszámolóhoz pedig túl sok.

Amúgy olvasható írás, érdekes téma, és felkelti az érdeklődést az eredeti előadás iránt, szóval a beszámoló elvileg célt ér.

Amit egyedül tényleg hiányoltam, az egy határozottabb reflektálás a nyugati világ polgáraként mindarra a borzalomra, amit a harmadik világgal elkövettünk és elkövetünk. Felelősségvállalás, vagy a szomáliaiak helyzetével egy empatikus azonosulás.