Több kártérítés a Down-szindrómások családjának

2016. december 30. 22:06 - Gord.ius

Orvosi műhibák – Orvosi műhibaperek

Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége, amely jelentős segítséget jelent a Down-szindrómások családjainak.

A Down-szindróma orvosi háttere, statisztikája

Az, hogy valaki fogyatékossággal – például Down-szindrómával – születik – az esetek túlnyomó részében a sorsnak köszönhető, azaz a Down-szindróma létrejötte maga nem orvosi műhiba. Arról van szó, hogy az ivarsejtek kialakulásakor két 21-es kromoszóma nem válik el egymástól, így végül Down-szindrómás magzat három 21-es kromoszómát hordoz, míg az egészséges magzatok kettőt. Ritkábban egy számfeletti 21-es kromoszóma egy része egy idegen kromoszómához tapad. A Down-szindróma esetében oly jellegzetes tulajdonságok ebből fakadnak. A Down-szindróma tehát egy genetikai hátterű állapot.

A Down-szindróma a leggyakoribb születési fejlődési rendellenesség. A hazai statisztika szerint az édesanya 20 éves kora esetén kb. 1660 születésre, 30 éves kora esetén kb. 1000 születésre jut egy Down-szindrómás baba. A 35 éves anyáknak már azzal kell számolnia, hogy kb. minden 350. baba Down-szindrómásan születik, 38 évesen pedig az arány már kb. 1:150-hez. Jól látszik tehát a tendencia, hogy az anyai életkor előrehaladásával az esély nő, amelyre a szűrés során figyelni kell.


A Down-szindróma szűrése

A Down-szindróma szűrése a várandósgondozás során több egymásra épülő lépésből áll. A szűrés lényege, hogy az utolsó lépést jelentő – drága és 1%-os vetélési kockázatot jelentő – diagnosztikus kromoszóma vizsgálatot csak azoknál végezzék el, akiknél a szűrés korábbi lépései továbblépésre okot adó eredményeket adtak. A Down-szindróma szűrésében főként ultrahang, kisebb részben biokémiai (azaz az anyai vérből vett mintákon végzett vizsgálatok) vizsgálatok szerepelnek. A kórház számára kötelező vizsgálatokon túl számos államilag nem finanszírozott vizsgálat is elérhető. Az egyes külön álló vizsgálatokat sokszor egymással társítják, mert így nagyobb az előrejelző értékük. Ez utóbbiakat hívják teszteknek (kettős teszt, hármas teszt, négyes teszt, integrált teszt, kombinált teszt stb.). Ha a szűrés gyanús jeleket mutat, akkor a genetikai ultrahang vizsgálat, genetikai tanácsadás, kockázatbecslés, végül magzatvíz mintavétellel kromoszóma vizsgálat szükséges. A vizsgálatokra a várandósgondozás meghatározott időpontjában kerül sor (tipikusan a 12., 16-18., 20. héten). A várandósgondozás az édesanya, a védőnő, a háziorvos és a szülész-nőgyógyász együttműködésén alapul, ahol mindenkinek megvan a saját maga kötelessége. A terhesség megszakítására a 20., a diagnosztikai vizsgálatok elhúzódása során a 24. hétig van lehetőség.

Orvosi műhibák a Down-szindróma szűrése során

A Down-szindróma kialakulása ugyan nem, de felismerésének elmulasztása tipikusan orvosi műhiba, amelyért az egészségügyi szolgáltatót (polgári jog) kártérítési felelősség terheli. Az orvosi műhiba következtében az anya nem dönthet a terhességének megtartása vagy megszakítása felől, így az anya Down-szindrómás gyermeket hoz világra. Orvosi műhibának számít, ha nem végzik el a kötelező vizsgálatokat, a kóros vizsgálati eredmények után nem lépnek tovább az egymásra épülő szűrési/diagnosztikai sorban, nem adnak megfelelő tájékoztatást az édesanya részére, nem megfelelő képzettséggel rendelkező orvos végzi a vizsgálatokat, figyelmen kívül hagyják, hogy a családban már volt más Down-szindrómás gyermek, vagy nem utalják be az édesanyát genetikai tanácsadásra. A szülők ilyen esetekben kártérítésre jogosultak.

 Vagyoni- és nem vagyoni kártérítés a Down-szindrómások családjainak

Az orvosi műhiba következtében a fogyatékosan született gyermek szülei úgynevezett nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) és vagyoni kártérítésre egyaránt jogosultak.

A nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) azoknak a nem pénzben felmerülő életlehetőségeknek a pénzbeli kompenzálására szolgál, amelyeket a szülők azért vesztettek el, mert gyermekük nem egészséges. Így például gyermekük nem lehet első az osztály szavalóversenyén, nem támogatja őket idős korukban, állandó felügyeletre és ellátásra szorul, nem lehet egyedül hagyni és a sort még sokáig lehetne sorolni. Ilyen és ehhez hasonló okok miatt a szülők 8-10 millió forint, a Down-szindrómás gyermek testvérei 2-3 millió forint nem vagyoni kártérítésre (sérelemdíjra) jogosultak személyenként. Ezeket a tételeket a bíróság köztudomásúként kezeli, azaz különösebb bizonyításukra nincs is szükség.

Egy Down-szindrómás gyermek felnevelésének költségei jóval magasabbak egy egészséges gyermek felnevelésének költségeihez képest. A vagyoni kártérítés a pénzben felmerülő károk kompenzálására szolgál. Ilyen kárnak tekinthető pl. a fogyatékos gyermek miatt szükségessé váló lakás átalakítás, gépjárművásárlás, gyógyíttatás, kerekesszék, gyermekfelügyelet költségei stb. Összességében ezt a fogyatékkal született gyermek egész életére kell kiszámítani, amely így több 10 millió forintot jelent.

A jelentős újdonság a vagyoni kártérítés terén következett be. Egy friss jogi változás szerint az orvosi műhiba következtében fogyatékosan született gyermek szüleit nem csak az egészséges gyermekek felneveléséhez képesti többlet vagyoni kártérítés illeti meg, hanem a fogyatékosan született gyermek felnevelésének teljes költsége. Egy példával megvilágítva: ha egy egészséges gyermek felnevelésének költsége 10 millió forint, egy fogyatékos gyermek felnevelésének költsége 30 millió forint, akkor a szülők a teljes 30 millió forintra jogosultak, nem csupán a két összeg különbözetére, azaz 20 millió forintra. A bíróságok a vagyoni kár terén jóval több bizonyítást várnak el, mint a nem vagyoni kár terén.

 Orvosi műhibaperek

Az utóbbi fél évtized alatt Magyarországon évente átlagosan 15 ítéletet találunk, amely Down szindrómások ügyében határozott, tehát a Down-szindróma szűrése ma sem teljesen zökkenőmentes. Az orvosi műhibaper alperese az egészségügyi szolgáltató (klinika, kórház). A műhibát elkövető orvos a polgári perben tanú, azaz nem az orvos személye ellen irányul a per, nem is ő fizeti a kártérítést, hanem az egészségügyi szolgáltató és/vagy biztosítója.

Egy orvosi műhibaper két szakaszban zajlik. Mindkét szakasz hossza külön-külön kb. 1-2 évig tart. Az első szakaszban a bíróság arról dönt, hogy jár-e kártérítés, azaz fennáll-e a felelőssége a kórháznak. Ha ezt a kérdést végérvényesen eldöntötte, akkor a második szakaszban a bíróság a kártérítés összegszerűségét vizsgálja. Az első szakasz után a kórházak jelentős része peren kívüli egyezséget ajánl, hiszen a felelősségre vonást már biztosan nem tudja elkerülni, már csak annak mértéke kérdéses. A perben az édesanyának legalább egyszer meg kell jelennie az első szakaszban.

A kártérítési igény a bíróságon főszabály szerint a Down-szindróma diagnózisától számított öt éven belül érvényesíthető, azonban az öt éves általános elévülési idő megnyújtható, tehát bizonyos esetekben lehetőség van az öt éven túli peresítésre is.

 A Down-szindrómások családjainak látszólag ellentétes álláspontjai kibékíthetők

A kártérítés alapja az, hogy az édesanya az orvosi műhibaperben azt állítja, hogy ha tudta volna, hogy magzata Down-szindrómás, akkor élt volna a terhesség-megszakítás jogával, s mivel a terhesség-megszakítás jogával nem élhetett, ezért kár érte. Sok édesanyától azonban távol áll ez az állítás, hiszen amire egy ügy a bíróság elé kerül, addigra a Down-szindrómás baba több éves is lehet, akihez érzelmileg kötődik családja, nem szívesen állítja róla az édesanya, hogy nem szerette volna. A két álláspont azonban kibékíthető. Természetesen senki sem úgy indul neki a gyermekvállalásnak, hogy Down-szindrómás gyermeket szeretne, és ugyanilyen természetesen senki sem gondolja azt, hogy amikor egy édesanyának Down-szindrómás gyermeke születik, akkor ne szeretné őt ugyanúgy, mint bárki más a saját egészséges gyermekét. Egy Down-szindrómás gyermek felnevelése azonban jelentős többlet terhet jelent az őt nevelő családnak. A sokszor anyagi értelemben is jelentkező többlet terhek viselésében hazánk szociális rendszere csak igen keveset segít más szerencsésebb államokéhoz képest. A Down-szindrómások családjában ezért joggal merül fel az igény, hogy szeretnének anyagi segítséget kapni. Számottevő anyagi segítségre pedig csak egyetlen forrásból számíthatnak, ha a pert megnyerik.

 Jogi képviselet az orvosi műhibaperekben

A kellően előkészített ügyeket a Down-szindrómások családjai kivétel nélkül megnyerik, mert csak kedvező per előtti szakértői vélemény esetében indít pert az ügyvéd. Az orvosi műhibaperekben előzetesen nem szükséges az ügyvédnek fizetni, hiszen az ügyvéd tipikusan sikerdíj alapon dolgozik, azaz az ügyvédnek is csak akkor jár tiszteletdíj, ha megnyeri a pert. Ha a pert a Down-szindrómás családja megnyeri, akkor az ellenfél részére utólag sem kell fizetnie, hiszen a teljes perköltséget a per végén a vesztes fél, azaz a kórház fizeti [lásd a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 78. § (2) bekezdését].

Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek. Az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibák jogi megítélését illetően a jogszabályokból igen kevés derül ki, tipikusan csak a Polgári Törvénykönyv gumiszabálya áll rendelkezésre (Ptk. 6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.) Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több mint 1500 korábbi ügyben született több mint 3500 bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a páciensek, azaz a károsultak oldalán.

Varga-Orvos Zoltán

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

voz_3.jpg

Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.

orvos-jogász és egészségügyi szakjogász

Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen. 

 

 www.vargaorvos.hu

 Képek forrása: itt, itt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr8712083661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.