Azt sem tudom, mit írok alá!

2017. január 05. 23:45 - Gord.ius

Munkajogi 1x1

Az emberek többsége – teljesen érthető módon – csak akkor foglalkozik jogi kérdésekkel, ha arra rákényszerítik őket. Valljuk be, nem is meglepő, hogy hajlamosak vagyunk előnyben részesíteni az új Star Wars filmet vagy a vásári forralt bort a Polgári Törvénykönyv olvasgatásához képest. Sajnos azonban gyakran előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor az alapvető jogi ismeretek hiánya kiszolgáltatottá tesz bennünket. Ilyen helyzet lehet könnyen az is, amikor eldöntjük, hogy felnövünk és elkezdünk dolgozni. Munkajogi 1x1 sorozatunkban a legalapvetőbb munkajogi fogalmakat, gyakran előforduló félreértéseket, problémákat igyekszünk sorba venni. Legyünk résen és kerüljük el a lebőgést a munkatársak előtt!

fanni1_1.jpg(A képek a szerző sajátjai. Felhasználásuk csak az ő kifejezett engedélyével lehetséges)

A sorozat első részében a szerződés címével (kicsit szabatosabban annak minősítésével) foglalkozunk. Meglepő lehet, de ez sem feltétlenül egyértelmű dolog. Igen gyakran esik meg ugyanis, hogy egy iromány nem a legtökéletesebb nevet kapja a keresztségben. Vajon mit lehet egy egyszerű címen elrontani? Könnyebb, mint gondolnánk, és komoly következményekkel járhat.

Nevében a sorsa – avagy mégsem?

Nem csak a munkaviszonyokkal összefüggésben, de általában a szerződésekre érvényes tétel: egy szerződést nem a megnevezése, hanem annak tartalma szerint kell megítélni. Valahol logikus is: hiába vetjük adásvételi szerződés címmel papírra a kis kacsa fürdik c. népszerű gyerekdalt, azt a bíróságon nehezen fogjuk tudni érvényesíteni. Valamivel gyakorlatiasabb példa, hogy vállalkozási vagy megbízási szerződést írunk alá, de a szerződés tartalma döntő többségében munkaviszonyra utaló elemeket tartalmaz. Jellemzően bizonyos adójogi „megfontolások” vagy körülményes munkajogi előírások ösztönözhetnek minket arra, hogy valódi akaratunkat ilyen módon leplezzük.

A hatóság, illetve bíróság a kérdéses eseteket egyedi jelleggel, átfogóan vizsgálja. Jelentőséggel bírnak azonban bizonyos általános szempontok, melyek segíthetnek nekünk is, hogy észrevegyük, munkaviszonnyal állunk-e szemben. Érdemes ehhez átgondolni, hogy a munkaviszonyok ún. elsődleges és másodlagos minősítő jegyei közül melyek vonatkoznak a mi helyzetünkre.[1] Az elsődleges minősítő jegyek általában más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét. A másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan viszont nem feltétlenül meghatározóak, jellemzően csak más minősítő jegyekkel együttesen meggyőzőek.

Elsődleges minősítő jegyek

·         A feladatok munkakörként kerülnek meghatározásra

·         A munkavállaló személyesen köteles munkát végezni

·         A munkavállaló köteles a Munkáltató rendelkezésére állni

·         A munkáltató pedig köteles a munkavállalót foglalkoztatni

·         Alá-fölérendeltségi viszony áll fenn a munkavállaló és a munkáltató között

fanni3.jpg

(A képek a szerző sajátjai. Felhasználásuk csak az ő kifejezett engedélyével lehetséges) 

  • Munkakör: A munkavállaló alapvetően a munkakörébe tartozó feladatok folyamatos, rendszeres ellátására köteles, míg egy vállalkozó egy meghatározott eredményt köteles produkálni. Egyszer leteszi az asztalra, amit ígért, aztán várja a kiérdemelt díjazást.
  • Személyes munkavégzési kötelezettség: egy munkavállalónak nem nagyon ildomos beküldeni a cimboráját maga helyett dolgozni, ha éppen elfoglalt – bármilyen kompetens CNC esztergályosnak is ítéli meg a barátját –, mert másnap nem biztos, hogy még mindig igényt fognak tartani a munkájára. Egy vállalkozó viszont – főszabály szerint – , igénybe vehet más személyt (alvállalkozót) is maga helyett.
  • Foglalkoztatási kötelezettség: a munkaviszony fennállása alatt a munkáltató köteles foglalkoztatni a munkavállalót. Nem ám csak úgy hébe-hóba ad munkát neki.
  • Rendelkezésre állási kötelezettség: a munkavállaló egyik legalapvetőbb kötelezettsége hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkaideje alatt munkavégzés céljából, munkára képes állapotban a munkáltató rendelkezésére álljon.
  • Alá-fölérendeltség: A munkavállaló jellemzően a munkáltató szervezetében, beosztottként dolgozik, ehelyett a megbízás vagy vállalkozás esetén a megbízótól és megrendelőtől elkülönült tevékenység és a felek mellérendeltsége jellemző.

Másodlagos minősítő jegyek

·         A munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga

·         A munkáltató határozza meg munkavégzés időtartamát és a munkaidő beosztását és a munkavégzés helyét

·         Rendszeres díjazás

·         A munkáltató bocsátja rendelkezésre a munkavégzéshez szükséges eszközöket

·         A munkáltató köteles biztosítani a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit

  • Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog: A munkáltató a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedően jogosult utasítani és ellenőrizni a munkavállalót. A megbízás és vállalkozási szerződések esetében a munkavégzés részeire nem, csak annak eredményére (szolgáltatás, termék) vonatkozhat.
  • Munkavégzés időtartamának és beosztásának meghatározása: Munkaviszonnyal ellentétben megbízás és vállalkozás esetén csak határidőkben állapodnak meg felek.
  • Rendszeres díjazás: munkaviszony esetén rendszeresen kapjuk munkabérünket, vállalkozás esetén rendszerint a megállapodásban rögzített egyszeri díjról van szó.
  • Munkavégzéshez szükséges eszközök: a munkavállalók jellemzően a munkáltató eszközeit, erőforrásait, nyersanyagait használják, míg a megbízott, illetve a vállalkozó a munkavégzéshez általában saját eszközeit veszi igénybe. Ilyenkor ennek költségeit felszámolja, a megbízási illetve vállalkozási díjba beszámítja.
  • Biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei: a munkáltatót terhelő, igen jelentős kötelezettség a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása. Ezzel szemben, ha egy megbízás vagy vállalkozás esetén a megbízó illetve megrendelő biztosítja a munkavédelmi feltételeket, ez a munkaviszonyra utaló jel lehet.

fanni2.jpg

(A képek a szerző sajátjai. Felhasználásuk csak az ő kifejezett engedélyével lehetséges)

Rizikóval járhat, ha hasunkra ütünk és valamilyen tetszőleges címet adunk a szerződésnek. Amennyiben valamennyi körülmény figyelembe vételével megállapítható, hogy a munkaviszonyra vonatkozó jegyek túlnyomórészt jellemzik a jogviszonyt, a bíróság átminősítheti azt. Ilyenkor a munkajogviszonyra vonatkozó szabályokat alkalmazza majd, ami pedig akár homlokegyenest ellenkező végkifejletet is hozhat számunkra a tervezettekhez képest.

AF.

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

[1] [BH2005. 102]. Munkaügyi perben mondta ki a bíróság: „a szerződés jogi minősítése során nem annak elnevezéséből vagy szóhasználatából, hanem az abban kikötött szolgáltatások tartalmi elemeiből, a felek által meghatározott jogok és kötelezettségek természetéből kell kiindulni”

[2] Már nem hatályos, de még mindig kiemelkedő jelentőségű 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr1912088743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.