Igazságszolgáltatás a média kereszttüzében

2017. február 15. 11:02 - Gord.ius

Napjainkban a médiának köszönhetően bárki tudomást szerezhet az igazságszolgáltatás működéséről, hiszen egyes sajtóorgánumok percről percre tudósítanak a kiemelt jelentőségű eljárásokról. A társadalom széles rétege a tárgyalásokról, a meghozott ítéletekről és azok indokairól legtöbbször kizárólag a médiában megjelenő, tárgyilagosnak aligha mondható tudósításokból értesül, ezzel sokszor negatívan befolyásolva a társadalom igazságszolgáltatásról alkotott képét. Milyen hatást eredményez a sajtó szenzációéhsége? Miért tartózkodunk attól, hogy problémáinkat bírósági úton érvényesítsük? Hogyan képes a sajtó ily módon megrendíteni az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat?

socialmediafunnel.jpg

A média az elmúlt 50 év alatt soha nem látott mértékű technikai fejlődésen ment keresztül, melynek következtében hatalmas befolyással bír a mindennapi életre.

Az emberek többsége ma már főként a televízión, az interneten, illetve továbbra is a nyomtatott sajtótermékeken keresztül értesül akár a szűkebb környezetét, akár a nagyvilágot érintő eseményekről. Ezek teszik lehetővé, hogy a mindennapi életünkön kívül információkat kapjunk az állam működéséről, ezen belül pedig az igazságszolgáltatásról is (az eljárási törvények alapján a bírósági tárgyalásokról a sajtó jogosult tájékoztatni). Az igazságszolgáltatás és a társadalom között tehát a sajtó képez hidat, hiszen „a sajtó a társadalmi ellenőrzés olyan eszköze, melyen keresztül a bírósági eljárás tisztességes menete, vagy éppen annak valamilyen sérelme széles körben válik láthatóvá.” [1]

A sajtótörvény a médiarendszer feladatául határozza meg a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről a „hiteles, gyors és pontos tájékoztatást”.

Jól látható tehát, hogy

a média a „demokrácia őrszemeként” központi szerepet játszik a tájékoztatáshoz való jog biztosításában,

azonban a szenzációéhségének köszönhetően sokszor eltér a pontos és hiteles tájékoztatás követelményétől, amelynek következményeként napjainkban, az ártatlanság vélelmét csorbítva, a társadalom sokszor azelőtt mond ítéletet valaki felett, hogy az illető személy bűnössége kétséget kizáróan bizonyítottá válna.

Miként vélekedünk az igazságszolgáltatásról? 

A világhálónak és a közösségi oldalaknak köszönhetően az igazságszolgáltatás megnövekedett mértékben van jelen a közvéleményben. Sajnos azonban a megjelenő cikkek, tudósítások sok esetben csökkentik az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat.

Korábbi kutatásaim során készítettem egy felmérést, mely felmérés alapjául Dr. Kelemen László szociálpszichológiai kutatása [2] szolgált. A kutatás során megkérdeztem 600 jogi ismerettel nem rendelkező, valamint 250 jogi végzettségű, vagy jogi ismeretekkel rendelkező személyt. A vizsgálatok egyik alapvető célja annak kiderítésében állt, hogy mennyiben tér el a jogászok, jogi ismeretekkel rendelkezők értékrendje, megítélése az általános társadalmi értékrendtől és megítéléstől az igazságszolgáltatást érintő egyes kérdésekben.

Az eredményekből egyértelműen kitűnik, hogy a jogászok, átfogóbb jogi ismeretekkel rendelkezők sokkal jobb véleménnyel bírnak az igazságszolgáltatásról, mint az „utca embere”.

Az alábbiakban a kutatásról készített táblázat látható, mely az igazságszolgáltatás megítélésére vonatkozó kérdéseket tartalmazza:

 

Reprezentatív minta

Jogászi minta

A befolyásos emberekre másképp alkalmazzák a jogot, mint az átlagemberekre

nem ért egyet

15%

30%

egyetért

85%

70%

A magyar igazságszolgáltatás független a politikától

nem ért egyet

92%

77%

egyetért

10%

23%

A magyar bíróságok előtt minden ember egyenlő elbírálásban részesül

nem ért egyet

86%

64%

egyetért

14%

36%

A bíróságok által hozott ítéleteket általában elfogadhatónak tartom

nem ért egyet

57%

26%

egyetért

43%

74%

A bírósági ítéletekben a jog és az igazságosság gyakran elválik egymástól

nem ért egyet

18%

29%

egyetért

82%

71%

A bíróságok működéséről nem áll rendelkezésre kellő információ az állampolgárok számára

nem ért egyet

10%

25%

egyetért

90%

75%

A bíróságok nyilvánosság felé történő nyitása elősegítené a bíróságokba vetett bizalom növekedését

nem ért egyet

8%

18%

egyetért

92%

82%

 

Az igazságszolgáltatás elfogadottsága

A táblázatból jól látható, hogy meglehetősen negatív megítélés alá esik a társadalom részéről az igazságszolgáltatás.

Külön ki kell emelni az ítéletek elfogadhatóságát vizsgáló kérdést. A jogi ismeretekkel nem rendelkezők több mint fele értett egyet a kérdésben, miszerint általában nem elfogadhatóak a bíróságok által hozott ítéletek. Tekintettel arra, hogy a sajtó jelentős mértékben tudja befolyásolni a társadalom tagjait, elmondható, hogy a meghozott ítéletek és a társadalmi elvárások meglehetősen ritkán találkoznak egymással.

Példaként említhető a vörösiszap-katasztrófa ügyében a közelmúltban meghozott ítélet. A Veszprémi Törvényszék 2016. január 28-án hirdetett ítéletet B. Zoltán és 14 társa ellen a vörösiszap-katasztrófával összefüggésben indított büntetőügyben. A bíróság a büntetőeljárás során rendkívül széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként a vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette. Az ítélethirdetést követő napokban valósággal felrobbant az internet. A társadalom egy emberként követelte a büntetőjogi felelősségre vonást. Folyamatos támadás érte és éri azóta is a bíróságokat, valamint az eljáró bírót. Sok esetben gondot okoz, hogy a társadalom széles rétege a tárgyalásról, a meghozott ítéletről és annak indokairól kizárólag a médiában megjelenő, tárgyilagosnak aligha mondható tudósításokból értesül. Ezek alapján a bíró sokszor lelketlen gépnek tűnhet. Azonban ahogy Darák Péter, a Kúria elnöke is kifejtette,

a bírói döntést nem befolyásolhatják az érzelmek, a bírónak az alkotmányos eljárásrend során feltárt, bizonyított tények alapján, a törvényes vád keretei között, teljes felelősségtudattal kell döntenie,”

amit azonban a társadalom jogban nem jártas részének meglehetősen nehéz megértenie.

További aggasztó pontot jelentenek a befolyásos emberekkel kapcsolatos ítéletekre vonatkozó kérdésre adott válaszok. A megkérdezettek túlnyomó többsége (mintegy 85%-a) azt vallja, hogy a befolyásos emberek sokkal könnyebben kapnak felmentő vagy enyhébb ítéletet. Meglepően tapasztaltam, hogy a jogászi minta 70%-a is osztja ezen negatív véleményt.

E vélemény kialakulásában is döntő befolyással bír a média, hiszen ha egy közismert személy (színész, politikus vagy közismerten vagyonos személy, stb.) büntetőjogi felelősségre vonása során enyhébb vagy felmentő ítélet születik, a széles közönség nem kutatja annak jogi hátterét, csupán a média által közzétett információkból alakítja ki álláspontját az üggyel kapcsolatban.

david_kep_2.JPG

Példaként szolgálhat Eva Rezesova ügye. (A szlovák milliomos nő 2012-ben közúti balesetet okozott, melynek következtében négyen vesztették életüket.) Az eljárás során napi rendszerességgel jelentek meg cikkek az üggyel kapcsolatban. Az ítélethirdetés előtt a megjelent sajtóanyagok túlnyomó többsége tartalmazott arra utaló kérdést, megjegyzést, hogy vajon felmentik-e a szlovák milliomos nőt, illetve, hogy befolyásolja-e majd a döntést a vádlott hatalmas vagyona. A különböző hírportálokon megjelent cikkek valóságos „kommentáradatot” indítottak el. Több ezren fejtették ki álláspontjukat, miszerint „akinek pénze van, az megúszhatja négy ártatlan ember halálát”. Az egyik kereskedelmi csatorna hírműsorában az alábbi hírösszefoglalóval került leadásra egy a büntetéskiszabással kapcsolatos riport: „Hogyan mérlegelhetnek a bírók? Miért tűnik nekünk, laikusoknak úgy, hogy az egyik „könnyen megússza”, és mit gondolnak a gyászolók?”

Jól látható, hogy akár a felvezetésben, akár magában a riportban az emberek érzelmeire próbálnak hatni. A tragikus körülmények bemutatása, a gyászolók megszólaltatása, fájdalmuk közvetítése alapjaiban képes megrendíteni egy átlagembert. Ilyen körülmények felvázolása után az esetlegesen enyhébb vagy esetenként felmentő ítélet meghozatala negatív visszhangot vált ki a társadalomból a bíróságok iránt. Történik mindez anélkül, hogy a tényleges jogi indokolás, a jogtudomány vagy a dogmatikai alapok ismertetésre kerülnének.

Sokszor az az érzés támad az emberben, hogy az újságíróknak az ítélet hírértéke és annak közlése fontosabb, mint az ítélet indokainak megértetése. [3]

„Az igazságszolgáltatás nem állhat a társadalom felett, akitől végső soron a legitimációja is ered, az állampolgároknak látniuk kell, hogy a bíróságok alkalmasak feladatuk ellátására, és ítélkezésük a törvények, illetve más jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően történik. Ez képezi alapját a bírói hatalom iránti közbizalomnak.” [4]

Ahhoz azonban, hogy ez közbizalom megalapozott legyen, sajtónak minden esetben tartania kellene magát a gyors, hiteles és pontos tájékoztatás követelményéhez.

Márki Dávid

 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

Képek: [1] [2]

Hivatkozások:

[1] Eötvös Károly Intézet: Az igazságszolgáltatás nyilvánossága, külön tekintettel a bírósági tárgyalások nyilvánosságára

[2] Dr. Kelemen László Miként vélekedünk a jogról? Szociálpszichológiai kutatás Line Design Kiadó, 2010.

[3] Prancz Balázs: A büntető igazságszolgáltatás és a média konfliktusa, Iustum Aequum Salutare IV. 2008/2. 183.

[4] Szoboszlai Judit: A bírói hatalom átláthatósága, Belügyi Szemle 11-12/2003. 94. o.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr7412109187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DFK 2017.02.16. 10:48:47

Marian Cozma ügy mond valamit szerzőnek? Bizony, ott bírói közreműködéssel igen kevéssel megúszták volna a gyilkosok, ha nincs a nagy médiafigyelem. S arról semmi hír, hogy kapott-e fegyelmit a bíró.