ÁO vs. Debreceni Egyetem, avagy nem fizetünk félmilliót közérdekű adatokért!

2017. február 20. 08:16 - Gord.ius

A Debreceni Egyetem nem adja ki az Átlátszó Oktatás által igényelt közérdekű adatokat. Az ÁO tagjai a HÖK Monitor nevű projekt keretében, 2016 júliusában közérdekű adatigénylést nyújtottak be az ország húsz legnagyobb egyeteméhez, köztük a Debreceni Egyetemhez is, hogy megismerjék a hallgatói önkormányzati tisztségviselők részére történt összes, közéleti tevékenységre vagy HÖK tisztségre tekintettel történt kifizetés adatait. Az Egyetem ennek teljesítését 575.564 forinthoz kötötte, amire az akkor hatályos jogszabályok értelmében nem volt lehetősége. Ezért G. Szabó Dániel és főszerkesztőnk, Tóth Mónika többszöri felszólítás után magánszemélyként pert indítottak a Debreceni Egyetem ellen. Most elemezzük az egyetem és az ÁO érvelését, következő részben pedig ismertetjük a Debreceni Törvényszék döntését.

Az Átlátszó Oktatás tavaly célként tűzte ki, hogy egy adatbázist készítsen a HÖK tisztségviselőknek különböző jogcímeken kiutalt összegekről. Ennek oka abban rejlik, hogy a HÖK-ös tisztségviselők közszereplőnek minősülnek, az általuk kapott összegek pedig közpénznek, ezért az állampolgároknak joga van megismerni ezeket az adatokat.

Az Infotv. 28. § (1) bekezdése értelmében

a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.

A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat fogalmát a törvény az Értelmező rendelkezésekben határozza meg.

Az adatigényléseket számos egyetemhez benyújtották, és kettő kivételével minden egyetem ingyen adta ki az adatokat. A két feketebárány pedig a BME és a Debreceni Egyetem (DE): a BME 297.000 forintot kért a közérdekű adatok kiadásáért, a DE pedig ezt is überelve bruttó 575.564 forintot. Az ÁO ezzel nem értett egyet, hosszas levelezés következett az DE-vel, ezért az adatigénylést benyújtott újságírók magánszemélyként keresetet nyújtottak be a Debreceni Törvényszéknél azért, hogy a Törvényszék kötelezze a DE-t az adatok kiadására, és mellőzze a költségtérítése megállapítását.

Az érvelések

Az ÁO álláspontja alapján a DE úgy állapított meg költségtérítést, hogy erre az akkor hatályos jogszabályok alapján nem lett volna lehetősége, és nem elég, hogy többszázezres költségtérítést kért, még bruttó összeget is állapított meg. Arra hivatkozott az egyetem, hogy ez az adathalmaz így nem áll rendelkezésükre, és saját belső szabályzatuk alapján csak néhány olyan munkavállalójuk van, aki jogosult teljesíteni ezt az adatigénylést. Majd kiszámolták, hogy ennek a két munkavállalónak 412 munkaórájába kerülne ezeket az adatokat előkeríteni, és 1100 forintos órabérrel számolva nettó 453.200 forintba kerülne ez az akció, de azért még rátették az Áfát is, biztos, ami biztos.

Az ÁO ezzel az érveléssel több ponton sem értett egyet.

Hivatkoztak egyrészt arra, hogy számos magyar egyetem és főiskola (a DE-nél nagyobb is) költségtérítés megállapítása nélkül kiadta ezeket az adatokat.

Másrészt arra, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a BME ügyében kimondta, hogy

a BME megsértette az adatigénylők közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát többek közt azáltal, hogy felszámolt 297.000 Ft-ot munkaerő-ráfordításért, amikor erre az akkori törvényi keretek között nem lett volna lehetősége, továbbá felszólította a BME-t az adatok tizenöt napon belüli kiadására.

Bár az Infotv. 29. § (6) bekezdés értelmében a meghatározott költségelemek megállapítható mértékét jogszabály határozza meg, a Hatóság álláspontja (NAIH/2016/204/5/V., 5.2.) alapján az Infotv. 29. § (6) bekezdésében meghatározott jogszabály megalkotásáig az Infotv. 29. § (4) bekezdése szerinti munkaerőforrás igénybevételéért nem lehet költségtérítést felszámolni, ez ugyanis a jogbiztonság elvét sérti (ezt cikkünk következő részében részletesen elemezzük majd).

Ezt követően támadták a DE álláspontját azért, mert az Infotv. 29. § (5) bekezdése szerint

a költségtérítés mértékének meghatározása során az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége akkor vehető figyelembe, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár.

Mivel az egyetem alaptevékenysége az oktatás, az ÁO szerint hibás az egyetem érvelése ezen a ponton, mert az egyetemnek több  dolgozója van, mint a magyar Suzuki gyárnak, ezért néhány ember akár egy hónapig tartó kiesése sem jár az egyetem alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével.

Az, hogy a DE belső szabályzatai alapján az adatkezelésre jogosult vezető beosztású dolgozók köre szűk, az ÁO szerint nem indokolja az ilyen mértékű költségtérítés megállapítását, ugyanis az Egyetem egy alapjoggal - a közérdekű információk megismeréséhez fűződő joggal - szemben nem hivatkozhat belső eljárási szabályzataira, amely nemcsak a jogforrási hierarchiában áll alacsonyabb szinten, mint az információszabadságot biztosító Alaptörvény és Infotv., de azt az egyetem bármikor meg is tudja változtatni, meg is kellene változtatnia.

Az ÁO végül támadta a bruttó összegű költségtérítés megállapítását is, mert az Infotv. indokolása kifejti, hogy a közérdekű adatigénylés kapcsán fizetendő költségtérítés áfarendszerbeli megítélése kérdésében kialakult álláspont szerint

a közérdekű adatnak az igénylő részére való rendelkezésre bocsátása nem tartozik az Áfa tv. 6. §-a szerinti gazdasági tevékenység körébe, hanem az Áfa tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül.

Emellett a Hatóság is utalt már rá, hogy a közérdekű adatok megismerése iránti igény teljesítése nem tartozik ÁFA körbe (NAIH/2015/1410/4/V.). A közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatigénylések teljesítésekor nem szolgáltatást nyújtanak, hanem az Alaptörvényben meghatározott alapvető jogból eredő kötelezettségeiket teljesítik. E szervek továbbá nem gazdasági tevékenységük körében, üzletszerűen értékesítik a másolatokat, hanem lehetőségük van a felmerült anyagköltségek megtérítését kérni az adatigénylőtől (NAIH/2015/4376/7/V.).

A per

Mivel a levelezés nem vezetett eredményre, többszöri felszólítás után az újságírók magánszemélyként keresetet nyújtottak be a Debreceni Törvényszékhez. A Törvényszék áttette az ügyet a Debreceni Járásbíróságra azzal az indokolással, hogy a DE nem országos hatáskörű szerv, ezért a perben a Járásbíróság jár el. Az ÁO ezzel nem értett egyet, fellebbezett a Debreceni Ítélőtáblához, mely megállapította, hogy a DE országos hatáskörű szerv, így az ügy valóban a Debreceni Törvényszéken bírálandó el.

Két tárgyalásra került sor, ítélethirdetés pedig 2017. március 9-én várható. A cikk folytatásában ismertetjük majd.

Tóth Mónika

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!​

Kép forrása: itt.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr5212274535

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.