Útikalauz a munkanélküli ellátások típusainak szövevényes rendszeréhez

2017. május 14. 19:07 - Gord.ius

Gyakran tapasztalom a munkanélküli ellátásokat ismertető cikkek, bejegyzések, leíró művek kapcsán, hogy a „segély” kifejezés, elnevezés kerül előtérbe azok megnevezése kapcsán. A köztudatban, a mindennapi szóhasználatban is a „munkanélküli segély” alá rendelik, akként nevezik azokat az ellátásokat, amelyek a munkanélküliséghez kapcsolódnak. Ez azonban egy nagyon leegyszerűsített módja az ellátások megnevezésének, összességében nem helyes és nem felel meg a törvényi szabályozásnak. Ebből adódóan az ellátások iránt érdeklődő, az azt igénylő személyeknek bonyolult lehet, esetlegesen nehézséget okozhat a rendszer átlátása. Ez abból is adódhat, hogy a vonatkozó jogszabályok hatályba lépése óta igen gyakran változtak az igényelhető ellátások, azok elnevezése sok formát vett fel. Lássuk, milyen ellátásokat vehet igénybe egy munkanélküli személy!

big-benefits.gif

A cikk célja, hogy segítséget nyújtson az ellátások áttekintésében.

Alapvetően két fő ellátáscsoportot különíthetünk el. Egyrészt a biztosítási típusú álláskeresési járadékot, másrészt a segélyezési típusú aktív korúak ellátását.

Szeretném megjegyezni, hogy „munkanélküli segély” elnevezésű ellátás jelenleg nem található egyetlen jogszabályunkban sem. A „segély”, mint láthatjuk, egy ellátás, maga a kifejezés a nyugdíj előtti álláskeresési segély elnevezésében megjelenik, mely nevével ellentétben nem klasszikus segélyezési karakterű.

A teljesség kedvéért megemlítendő, hogy amennyiben visszamegyünk az időben, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) 2005. november 1-jétől tartalmazott egy álláskeresési segély elnevezésű ellátást. Erre az volt jogosult, aki munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem volt jogosult, táppénzben nem részesült, korábban álláskeresési járadékban részesült és

  • a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzott, és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
  • az álláskeresési járadékot részére legalább 180 nap időtartamra állapították meg és annak folyósítását megszüntették, vagy
  • álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezett, és álláskeresési járadékra nem volt jogosult. [1]

Az álláskeresési segély 2011. augusztus 31-vel megszűnt. 

A kitekintést követően az elkülönítést segítve elsőként a biztosítási típusú, majd a segélyezési típusú ellátásokat mutatom be, remélve, hogy ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz a munkanélküli ellátások rendszere és a köztudatban keringő elnevezésből adódó esetleges elhatárolási nehézségek csökkennek.

A biztosítási típusú ellátások: az álláskeresési járadék

Annak érdekében, hogy az ellátások típusai közötti alapvető különbségeket megértsük, szükséges tisztázni, hogy a biztosítási típusú ellátásokra az jellemző, hogy a korábbi járulék fizetése alapján kap ellátást az arra jogosult személy. Tehát jövedelemszerző tevékenység folytatásához kötött az ellátásra való jogosultság, így az részesülhet védelemben, aki az azzal járó terheket is viseli, vagyis eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségnek. Az ellátás általában a kieső járulékfizetés alapjául szolgáló jövedelemhez igazodik. [2] Mint látni fogjuk, ezeknek a kritériumoknak eleget tesz a következő ellátás.

employee-life-style-009-512.png

A biztosítási típusú ellátásra vonatkozó rendelkezéseket az Flt. tartalmazza.

A biztosítási típusú ellátás elnevezése álláskeresési járadék,ám esetenként ezt is – helytelenül – munkanélküli segélynek nevezik.

Mindig fontos kérdés, hogy ki lehet jogosult az ellátásra. Álláskeresési járadékot az kaphat, aki álláskereső, aki munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre és a foglalkoztatási szerv sem tud a számára megfelelő [3] munkát felajánlani. Az ellátás egyik fontos jellemzője, hogy az azt igénylőnek az álláskeresővé válást megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel kell rendelkeznie. [4]

Az álláskeresési járadék mértékét az álláskeresővé válást megelőző négy naptári negyedévben elért járulékalap havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Mint láthatjuk, ez alapján az ellátás mértékének meghatározásakor a korábbi jövedelmet veszik figyelembe. Az ellátás folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap. [5]

Igaz, hogy az Flt. megnevez egy olyan ellátást, amely a „segély” nevet viseli, ez a nyugdíj előtti álláskeresési segély, ám ez sem csak azokat a jellemzőket hordozza, mint a segélyezési típusú ellátások. Ebből következően az nem a segélyezési típusú ellátások mintájára igényelhető. Ez egy nagyon speciális ellátás. Szükséges megemlíteni, hogy az Flt. a nyugdíj előtti álláskeresési segély esetében az álláskeresési segély rövidítést használja, ami félrevezető lehet. A nyugdíj előtti álláskeresési segély egy meghatározott csoport által igénybe vehető ellátás. Nevéből adódóan azok vehetik igénybe, akik rövidesen (legfeljebb öt éven belül) öregségi nyugdíjra válnak jogosulttá és rendelkeznek az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. [6]

A segélyezési típusú ellátások: az aktív korúak ellátása

A biztosítási típusú ellátásokhoz hasonlóan, a segélyezési típusú ellátások általános jellemzőit vizsgálva elmondható, hogy az ellátások mértékét az egyén szintjén határozzák meg, úgy, hogy az ellátást igénylő személy milyen forrásokkal rendelkezik és ezeket egészítik ki a megélhetéshez szükséges szintig, ami többnyire a minimum szintet jelenti. Mindez azt jelenti, hogy megvizsgálják, hogy az adott személy milyen anyagi körülmények közt él, nem a korábbi jövedelmen lesz a hangsúly. Adóeszközökből történik a finanszírozás, nem a bér alapján befizetett járulékokból képzett pénzalapból, mint a biztosítási típusú ellátások esetében. Így semmilyen közvetlen előzetes ellenszolgáltatást nem kell fizetnie az ellátást igénylőnek. [7]

depositphotos_5384585-stock-illustration-money-coins.jpg

Mint említettem, ezek az ellátások tekinthetőek segélynek, ám elnevezésük ennél változatosabb, rendszerük bonyolultabb. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szoctv.) szabályozza ezen ellátásokat.

Az aktív korúak ellátása kétfajta, más elnevezéssel bíró ellátástípust foglal magába:

  • a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, és
  • az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást. [8]

Tehát a jövedelem kiegészítésére, pótlására pénzbeli ellátás nyújtható a Szoctv. alapján. A jogosult hátrányos munkaerőpiaci helyzetéhez kapcsolódóan szociális rászorultság esetén foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülhet, amelyet a járási hivatal állapít meg. Az ellátásra való jogosultságot évente legalább egyszer felülvizsgálják. [9]

A Szoctv. szerint aktív korúak ellátására az, illetve családtagja lehet jogosult, aki hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy,

  • aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
  • aki esetében az álláskereséséi járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
  • aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben együttműködött az állami foglalkoztatási szervvel, vagy
  • aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
  • aki fogyatékossági támogatásban részesül. [10]

Az aktív korúak ellátására való jogosultság az álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől vagy a keresőtevékenység megszűnésétől vagy a rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. [11]

Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra akkor jogosult, amennyiben munkaképes az illető. A támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a. Az öregségi nyugdíjminimum összege 2017-ben 28500 forint, ennek 80 százaléka 22800 forint. [12]

Egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra pedig az lehet jogosult, aki nem képes munkát vállalni. A támogatás havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, amely nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összegének 90%-át. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér 2017-ben 81 530 forint, ennek 90 százaléka 73377 forint. [13]

Jelen összefoglaló írás célja, hogy felhívja a figyelmet arra, a köztudatban a „munkanélküli segély” elnevezés alá rendelt ellátások elnevezése ennél sokrétűbb, ezáltal a rossz szóhasználat megtévesztő az azok iránt érdeklődők számára. Emellett célom volt, hogy ebben a jogszabályi labirintusban elvezessem a leendő ellátást igénylőket, valamint rávilágítsak a köztudatban általános elnevezés félrevezető természetére.

Kéri Judit

 

 Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

Képek: [1] [2] [3]

Hivatkozások:

[1] Flt. 30. § (1)-(2) bekezdései (Hatályos: 2005. november 1.)

[2] Hajdú József – Homicskó Árpád Olivér: Szociális jog II., Patrocinium, 2010., 13-14. pp.

[3] Akkor megfelelő a munkahely, ha az álláskereső a munka elvégzésére egészségi állapota szerint alkalmas, ha a várható kereset megfelelő mértékű, az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik, a munkahely és a lakóhely közötti napi oda-és visszautazás időtartama a három órát nem haladja meg. Kovács Szabolcs – Takács Gábor: Kommentár a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényhez. Complex Kiadó, 2016., 52-53. pp., Flt. 25. § (2) bekezdése

[4] Flt. 25. § (1) bekezdése

[5] Flt. 26. § (1) bekezdése és 27. § (3) bekezdése

[6] Flt. 30. § (1) bekezdés a)-e) pontjai

[7] Czúcz Ottó: Szociális jog I., Unió Lap- és Könyvkiadó, 2003., 38-39. pp.

[8] 2015. március 1-je előtt rendszeres szociális segélyben részesülhettek a rászorulók. A pénzbeli ellátások közül a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható volt. Szoctv. 47. § (1) bekezdése, hatályos: 2015. március 1-jéig.

[9] Szoctv. 25. § (1) bekezdés ab) pontja

[10] Szoctv. 33. § (1) bekezdése

[11] Szoctv. 33. § (4) bekezdés a)-c) pontjai

http://nfsz.munka.hu/engine.aspx?page=allaskeresoknek_munkanelkuli_ellatasok&switch-content=ak_ellatas_aktivkoru&switch-zone=Zone1&switch-render-mode=full (letöltés ideje: 2016. november 10.)

[12] Szoctv. 35. § (1), (4) bekezdései[13] Szoctv. 37. § (4) bekezdése; 463/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr1312504877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.