A független, pártatlan, igazságos eljáráshoz való jog mindenkit megillető alkotmányos alapjog. A tisztességes eljáráshoz való jogon keresztül a nyilvánosság, az átláthatóság fontos garanciális eleme tágabb értelemben az igazságszolgáltatásnak, szűkebb értelemben pedig processzuális alapelve a különböző eljárásoknak. A modern demokráciákban eddig intézményesült úgynevezett információs jogok az igazságszolgáltató hatalom tevékenységét alapjaiban hatják át. Cikkükben az igazságszolgáltató hatalom tevékenysége során megvalósuló adatkezelés és adatvédelem alkotmányossági problémáit, valamint az e jelenséget befolyásoló jogszabályi hátteret vesszük górcső alá. [1]

Az elmúlt évtizedben a technikai eszközök ugrásszerű fejlődése hatására megnövekedett az igény az eljárások során az alapjogvédelmi többletgaranciák követelése felé.

Az egyének alapjogainak védelme elengedhetetlen az egyes eljárásokban, és megfelelő egyensúlyt kell teremteni a privacy vs. transparency vagyis a magánszféravédelem kontra átláthatóság dilemma megoldásában, biztosítva azt, hogy az egyének magánszféra-elvárásai és jogai szükségtelen és aránytalan mértékben ne sérüljenek az átláthatóság oltárán.

Az Alaptörvény az alapjogok érvényesülése tekintetében a bírósági eljárásokat egységes egészként kezeli ezért az eljárás tárgyától függően egyik norma sem tartalmaz eltérő rendelkezéseket. Azonban a két új nagy (polgári és büntető) eljárási kódexünk az eljárásokban érvényesülő információs jogokat jelentős kérdésekben másként szabályozza. Az eddigiekben is problémát jelentett az, hogy a bíróságok nyilvánossággal kapcsolatos gyakorlata a büntető és polgári ügyekben alapjaiban volt differenciált, sokszor jogbizonytalanságot eredményezve.

Az igazságügyi adatkezelésről általánosságban

 Az igazságszolgáltató tevékenységük ellátása során a bíróságok szükségszerűen kerülnek kapcsolatba azzal a személyes és közérdekű adatokat is magában foglaló információs rendszerrel, amely elválaszthatatlan tényezőként szövi át a társadalmunkat és az államot egyaránt. [2] A bírói út igénybevételéhez való jog alapján a bíróságon folyó eljárások tárgyát képező jogviszonyok alapvetően kerülnek kapcsolatba ezzel az információs hálózattal, hiszen a bírósági eljárások során bármilyen társadalmi, gazdasági, közhatalmi jogviszonyban kezelt adat a bíróság rendelkezésére állhat.

A fentebb említett információs rendszerben az adatok tértől és időtől, valamint a legtöbb esetben az érintettek akaratától függetlenül rendelkezésre állnak az eljárós bíróság számára. A tisztességes eljáráshoz való jogból levezethetően, a nyilvánosság és átláthatóság garantálása érdekében ezekről az adatokról tájékoztatást kell adni, egyrészt az ügyfeleknek, más hatóságoknak, másrészről pedig a vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a médiaszolgáltatók számára.

Az adatvédelem célja tehát általánosságban a magánszféra védelme, amely szűkebb értelemben a személyes adataink nyilvánosságra kerülésének megakadályozását hivatott megakadályozni. [3]

Tekintettel arra, hogy Magyarországon nincs egy egységes, szektoriális – vagyis kifejezetten a bíróságok adatkezelői tevékenységére vonatkozó – jogszabály, az eljáró bírónak több, egymással párhuzamosan alkalmazandó jogforrás rendelkezéseit kell szem előtt tartania. Ezek a jogszabályok:

• az Alaptörvény
• a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, amely meghatározza az igazságszolgáltató tevékenység ellátása során megvalósuló adatkezelés szervezeti struktúráját.
• a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely rendelkezéseket tartalmaz a büntetőeljárások tárgyát képező adatok kezelésére és ezen adatok védelmére.
• a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, amely rendelkezéseket tartalmaz a polgári eljárások tárgyát képező adatok kezelésére és ezen adatok védelmére vonatkozóan.
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, amely személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései az adatkezelés és adatvédelem tárgyában is relevánsak.
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amelynek kógens rendelkezései az eljáró bíróságot is kötik az eljárások során kezelt adatok tekintetében.
• a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, amely a nyilvánosság és a közvélemény tájékoztatása alapján kapcsolódik az adatvédelem kérdésköréhez, valamint
• a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, amelynek rendelkezései lényegesen befolyásolhatja, korlátozhatja az adatkezelés és adatvédelem menetét a lex specialis derogat legi generalis elv alapján gyakorlatilag képes felülírni az adatkezelés általános szabályait.

Az adatkezelés és adatvédelem az elmúlt évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő jogi területe. A fenti jogszabályok alapján elmondható, hogy a bíróságok igazságszolgáltató tevékenysége során megjelenő adatkezelés és adatvédelem meglehetősen komplexnek tekinthető. „Az igazságügyi adatkezeléssel és tájékoztatással a legalapvetőbb probléma az, hogy egy kifejezetten harmadik hatalmi ág vonatkozásában érvényesülő jogszabályi struktúrára kellene alkalmazni egy egészen eltérő élethelyzetre megalkotott jogszabályt.” [4] 

A sajtótörvény a médiarendszer feladatául határozza meg a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről a „hiteles, gyors és pontos tájékoztatást”.

Ma Magyarországon a média előszeretettel tudósít bírósági eljárásokról, így elkerülhetetlenül kerül kapcsolatba a média az eljárások tárgyát képező adatokkal. A legnagyobb probléma az Infotv-ben szereplő személyes adat fogalmából vezethető le. A törvényi rendelkezés kimondja, hogy személyes adatnak nemcsak a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adatot kell tekinteni, hanem az ezen adatokból levonható következtetéseket is. Vagyis az adatokból levonható fizikai, fiziológia, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális jellemzőket is a személyes adatok fogalma alá helyezi. Ezek alapján az eljárások során készített fényképfelvételek személyes adatnak tekinthetők, azonban az eljárási törvények rendelkezései lehetőséget teremtenek a felvétel készítésére és közzétételére. Természetesen az érintett személyek hozzájárulását írják elő az eljárási kódexek, azonban az uralkodó sajtógyakorlat alapján a képfelvételeket minimális kitakarással teszik közzé a hírműsorokban, így az egyéb ismertető jelek, mint a termet, haj, tetoválások, esetleges testi fogyatékosságok továbbra is felismerhető lehet, márpedig a fenti fogalmi meghatározás alapján, ezen ismertetőjelek ugyan úgy személyes adatnak tekinthetők. [5] 

Az Európai Adatvédelmi Reform

„A digitalizáció és a globalizáció nem ismer határokat, ezért az adatvédelemnek is egységesnek kell lennie.” [6] A bíróságok igazságszolgáltató tevékenysége során felmerülő adatkezelés és adatvédelem esetén elengedhetetlen megemlíteni az Európai Adatvédelmi Reformot, tekintettel arra, hogy a reform alapjaiban formálja át az adatkezelés és adatvédelem módját szinte minden területen, az egészségügytől a bakügyig és tovább.

Az Európai Adatvédelmi Reform három lépcsőben valósult, illetve valósul meg. Az első lépcső az Európai Parlament és Tanács 2016/679 számú rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelete (GDPR). A GDPR 2018. május 25. napja óta alkalmazandó.

A második lépcsőfokként az Európai Parlament és a tanács 2016. áprilisában fogadta el a 2016/680 irányelvét a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről szóló irányelvét, másnéven a bűnügyi irányelvet. A technológiai fejlődés a személyes adatok minden eddiginél nagyobb mértékű kezelését teszi lehetővé, ezért a büntetőügyekben folytatott hatékony igazságügyi együttműködés és rendőrségi együttműködés biztosítása érdekében alapvető fontosságú a természetes személyek személyes adatainak következetes és magas szintű védelme.

Az adatvédelmi reform harmadik lépcsője pedig az e-privacy rendelet lesz, amely a telekommunikációs adatkezelésre vonatkozó szabályokat fogja tartalmazni, ennek elfogadása azonban politikai okokból, valamint a konszenzus hiánya miatt, még várat magára.

Nincs szükségünk kristálygömbre a jövőbe nézéshez, hogy elmondhassuk, hogy az adatkezelés és adatvédelem kérdései továbbra is kulcsfontosságúak a bírósági eljárások hatékonyságának és méltányosságának területén, és hogy a magánélet és a személyes adatok védelme ugyanolyan fontos az igazságszolgáltatásban a hatékonyság szempontjából. A válaszadás arra a kérdésre, hogy a magánszféra-védelem és átláthatóság közül melyik a magasabb rendű érdek az igazságszolgáltatás tekintetében meglehetősen nehéz. Megfelelő és fenntartható jogszabályt alkotni ebben a kérdésben olyan feladat, amely számos fontos kérdést vet fel a jogalkotó számára.

Márki Dávid

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

Képek: [1] [2] [3]

Hivatkozások:

[1] A cikk, az Emberi Erőforrások Minisztériuma UNKP-18-3 Kódszámú Új Nemzeti Kiválósági Programjának támogatásával készült kutatás alapján készült

[2] Harangozó Attila: Vitaanyag az igazságügyi adatkezelésről és a bírósági tájékoztatásról szóló törvénytervezet előzetes egyeztetéséhez (http://birosag.hu/nyilvanossag/az-igazsagugyi-adatkezelesrol-es-birosagi-tajekoztatasrol-szolo-torvenytervezet)

[3] Jóri András Adatvédelmi kézikönyv, Budapest, Osiris Kiadó, 2005. 11.o.

[4] Elhangzott: Az igazságügyi adatkezelésről és tájékoztatásról szóló törvény koncepcíója elnevezésű konferencián 2014. március 14-én, Debrecenben (http://birosag.hu/sites/default/files/deberec-eni_konferencia_szoveg_0424.pdf)

[5] Harangozó (2014) i.m.

[6] https://www.jogiforum.hu/interju/171