New Space, avagy az űrjog új korszaka

2019. április 19. 16:53 - Gord.ius

Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Pro Jure Egyesületnek köszönhetően egy évvel ezelőtt egy nagyon érdekes előadáson vehettem részt a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az előadást dr. Sárhegyi István ügyvéd úr tartotta, aki az ELTE jogász szakán végzett és speciális érdeklődési területe az űrjog. Mint megtudtuk, emellett volt szerencséje részt venni az évente változó helyszínen megrendezésre kerülő Nemzetközi Űr Egyetemen, ahol több mint 120 résztvevő hallgathatja az előadásokat olyanoktól, mint Buzz Aldrin (amerikai űrhajós, aki 1969-ben részt vett az első holdraszálláson).

urjog1.jpg

Nemzetközi jogi alapvonalak

Az este főleg az aktuális űrjogi kérdésekkel foglalkozott, azonban betekintést nyerhettünk egy kicsit az űrjog „történelmébe” is. Az első műholdat 1957-ben sikerült kiküldeni a világűrbe. Ezt követően John F. Kennedy bejelentette az űrkorszak kezdetét híres beszédében.

Ennek eredményeként 1969-ben megtörtént az első holdraszállás. 1967-ben létrejött a Világűr Szerződés (Outer Space Treaty), amely szerint az űr res communisnak minősül, az emberiség közös öröksége. A következő fontosabb lépés a Hold-egyezmény (hivatalosan: Egyezmény az államok tevékenységéről a Holdon és más égitesteken, 1979). Az egyezményt 2008 januárjáig 13 állam ratifikálta, köztük Ausztria, Hollandia, Peru, Chile, és további 4 ország (Franciaország, Románia, India és Guetamala) írta alá. Ami igazán érdekes, hogy az egyezményt aláíró országok között nincs olyan, amely képes lenne önállóan a világűrbe juttatni eszközöket.

Új űrverseny

Manapság már az új űrverseny korszakát éljük. Fontos megértenünk azt, hogy eddig az államok versenyeztek egymással az űr kapcsán, költségvetési szerveken keresztül (pl.: NASA), azonban az utóbbi években egyre erősebb a magánszektor benyomulása a területre.

Ennek egyik legjelesebb alakja nem más, mint Elon Musk, a sokak által élő Vasemberként ismert milliárdos, akinek köszönhetően az egész űrrel kapcsolatos viszonyunk megváltozott. Az ő nevéhez köthető a SpaceX és a híres Falcon rakéta megalkotása. Elon nagyon szeretett volna egy rakétát, hiszen a legnagyobb álma az, hogy a Marson fog meghalni, azonban hiába fordult a NASA-hoz vagy Oroszországhoz, természetesen nem kapott senkitől. Így nem volt mit tennie, meg kellett építenie saját magának. Rengeteg pénzt ölt a rakétákba, azonban az első három kilövése sikertelen volt. Más befektetőkre is szüksége volt, hiszen az egész vagyonát felélte. A Falcon rakéta nagy előnye, hogy részben, a visszatérőegység révén újrahasználható (amire például a NASA annak idején azt mondta, hogy lehetetlen, nem tudja megcsinálni).

Ezt követően egy újabb tervét valósította meg, a Falcon Heavyt, amely tulajdonképpen három Falcon rakéta egybeépítve. Ezzel nem kisebb terve volt Musknak, mint hogy a két oldalsó rakéta leválik és a Földre ugyanakkor, egymás mellett párhuzamosan fognak leszállni, a harmadik rakéta pedig drón hajóján (mert neki ilyen is van) fog majd landolni. Az álom majdnem teljesen megvalósult, de lássuk videón mi is történt:

Vajon mit tervez még a jövőben Elon Musk?

Nem kisebb terve van, mint a Big Falcon Rocket (BFR), melyben 100 ember férne el Marsra tartó űrutazásuk során (hiszen továbbra is a Mars megszállottja). Mindezt 2024-re tervezi, ami valljuk be nincs olyan nagyon messze. 2022-ben lenne az első két kilövés, melynek során a drónokat lőnék fel, amik felépítik a Mars Cityt, emellett 2024-re már négy kilövést tervez, amelyből kettő már emberekkel valósulna meg.

Mindemellett, ami számomra a legmeglepőbb volt, a másik terve ezzel a rakétával a repülők kiváltása lenne. Az a nagy álma, hogy a Föld bármely pontja elérhetővé váljon maximum 1 óra alatt, mindezt egy fapados repülőjegy áráért. Valljuk be, azért álmodni igenis tudni kell:

Azonban nem Elon Musk az egyetlen milliárdos, akinek az űr vált a „hobbijává”. A magánszektor a Falcon megalkotása óta igen nagy léptékben tör előre, például a NASA is fizet a SpaceX-nek a fejlesztésekére. 2000 és 2015 között 2.9 milliárd dollárt fektettek ebbe az ágazatba – egyedül a 2015-ös évben 1.8 milliárdot –, s ez a befektetési hajlandóság rohamosan nő. A jövő az űrszemété és az űrbányászaté lesz, ahogy azt előadónk kifejtette.

Például a világ jelenleg leggazdagabb emberének tartott Jeff Bezos (az Amazon alapítója) is beszállt az űrszakmába a Blue Originnel, mely főleg repülőgépekben és az űrturizmusban érdekelt.

Nem utolsó sorban pedig a Virgin milliárdosának, Sir Richard Branson nevét is meg kell említenünk, aki a Virgin Galactickal kapcsolódott az űrmilliárdosok táborához.

A jövő

A közeljövőben nagyon hangsúlyos lesz az űr kérdése. Manapság egyre több kis- és középvállalkozás, valamint startup alakul az űripar kiaknázására (főleg beszállítóként), ennek jelenleg a legnagyobb zászlóvivője Európában Luxemburg, de nagy hangsúly van Izraelen és természetesen az USA-n. A közösségi finanszírozásnak köszönhetően a startupok szárnyalnak a területen, s úgy tűnik ez nem is fog változni (gondoljunk csak az aszteroida bányászatban és az űrszemétben rejlő lehetőségekre).

urjog2.jpg

Végezetül szeretném megköszönni az előadónak a rendkívül érdekes előadást, a Pro Jurénak pedig azt, hogy ismét egy igen színvonalas, aktuális témát választottak (mindemellett nagyon stílusosan a hallgatóság tagjai Mars, illetve Milky Way csokikból választhattak).

Az eseményről készült képek itt érhetőek el: https://www.facebook.com/media/set/?set=ms.c.eJw9yMENACAIA8CNTCkidP~%3BFTDByzyPKTVAFxe1afFHZEZhwU8hoP3Q6UBP5Ii~%3BUyREQ.bps.a.2083190811959123.1073741873.1579046672373542&type=1

Videórészlet az előadásról: https://www.facebook.com/projureszeged/videos/2082351218709749/

Jerney Leona

 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr4814775132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.