Ahogyan cikkünk előző részében utaltunk rá, ebben a részben a férfiak közötti szexuális kapcsolatokat mutatjuk be részletesebben. Választ kaphattok arra, hogy konkrétan kik között kerül sor erőszakon alapuló szexuális kapcsolatokra, hogy jelen vannak-e prostitúciós körök a börtönben, valamint hogy helyezik el a transznemű fogvatartottakat.
Fiatalkorúak közötti szexuális viszony
A fiatalkorúakkal foglalkozó tanulmányok és kutatások [1] alapján a fiatalkorúak valamint a fiatal felnőttek között számottevő az erőszakos szexuális cselekmények száma.
Marczi Csaba 2006-ban folytatott vizsgálatokat a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási intézetében, ahol interjút készített több fogvatartottal is. A meginterjúvoltak természetesnek tartják az agressziót, hiszen ahogy ők fogalmaznak, „csak az erősek maradnak fenn”. A fiatalkorúak döntő többsége elmondta, hogy a befogadás után atrocitások érték őket. A büntetés-végrehajtási intézetekben jelenleg az „erősebb van felül” elv érvényesül. A fiatalkorúak sokkal agresszívabbak a felnőtt korú fogvatartottaknál, náluk az agresszió célja a teljes fizikai „megsemmisítés”, valamint ha ez nem vezetne eredményre, akkor a megszégyenítés és a megalázás.[2]
Miként az ombudsman is rámutatott, „a fogvatartottak csak a nagy létszámú fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézeteiben (Tökölön és Szirmabesenyőn) követnek el súlyos, erőszakos cselekményeket egymás sérelmére, Pécsen és Kecskeméten nem történt ilyen eset.”[3] 2016 nyarán, Kecskeméten azt a tájékoztatást kaptam,, hogy büntetőeljárás folyik egy olyan ügyben, ahol alapos a gyanú, hogy szexuális kényszerítést követtek el fiatalkorúak, de bírósági tárgyalásra még nem került sor. Ez rámutathat arra, hogy esetenként elhelyezéstől függetlenül előfordulhatnak ilyen jellegű cselekmények, hiszen az említett kecskeméti ügyben 3 fős zárkában voltak elhelyezve a fogvatartottak.
Megtörtént esetek
Székesfehérváron történt 2011-ben[4], hogy egy négyfős zárkában az egyik fogvatartottat atrocitások érték. A sértett l6 éves volt, kb. 163 cm magas, 50-55 kg. A másik eset[5] Tökölön a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében történt. Négy vádlott volt és egy 162 cm magas, vékony testalkatú, magába zárkózó, csendes, 19 éves sértett.
A sértettek testalkatának kiemelése azért fontos, mert alátámasztja az UNODC: Handbook on Prisoners with Special Needs megállapításait[6], miként
a gyengébb testalkatú férfiak gyakrabban esnek áldozatul.
A fenti esetekben megjelenik a hierarchia, és a „zárkafőnök” az, aki elkezdi a cselekménysorozatot. A tököli esetben a zárkafőnök szólította fel a sértettet, hogy kezdjen el énekelni, majd mikor az nem énekelt elég hangosan a zárkafőnök megpofozta. A székesfehérvári eseménynél pedig a zárkafőnök szólította fel először a sértettet, hogy nemi vágyát elégítse ki. Megfigyelhető a cselekmények kapcsán a fokozódó agresszivitás és a szexuális vágy egyre erősödő kielégítése. Az agresszivitás kapcsán kiemelhető, hogy először csak pofonok, rugdosások, majd a székesfehérvári esetben lekötözés valósul meg. Ebben az esetben életveszélyt okozó testi sértés kísérlete is megjelenik, mikor
a zárkában lévő ülőke lábába próbálják beleültetni a sértettet meztelen alsótesttel,
és a sértett ekkor fordul a személyzethez. A tököli eseményeknek az vetett véget, hogy a sértettet a társai felakasztották. A szexuális vágy kielégítése mindkét esetben először kézzel, majd orálisan a végén pedig már anális közösülés útján valósult meg. Mindkét megtörtént eseményben a fogvatartottak úgy vitték véghez cselekményeiket, hogy a zárkába való belátás lehetőségét megakadályozták.
Kiemelném, hogy a székesfehérvári esetben a bíróság az ítéletében
súlyosító körülményként értékelte a brutalitást mutató megalázó cselekményt.
Véleményem szerint a bíróság által is használt megalázó jelző pontosan rámutat arra, hogy az ilyen szexuális jellegű cselekmények nem kizárólagosan a szexuális vágy kielégítésére szolgálnak, hanem magukban hordozzák a megaláztatást is. Álláspontom szerint az egyik legmegalázóbb szituáció egy férfi számára, ha erőszakos szexuális cselekményre kényszerítik. Fontos, hogy a börtön zárt közegében ez a megalázás fokozódik, hiszen ott ez az információ gyorsan terjedhet. Így egész intézményi szinten ki lehet téve a sértett a megaláztatásnak, és újabb erőszak áldozatává válhat, hiszen a társai már tudják, hogy vele ezt megtehetik.
Megoldási javaslatok
Véleményem szerint a megoldást szolgálná, ha a zárkákat átalakítanák úgy, hogy ne lehessen megakadályozni a belátás lehetőségét. A zárkaközösség működését folyamatosan nyomon követnék, amely természetesen megfelelő számú személyzet esetén lehetséges, és ennek kapcsán a felügyelet számára képzéseket kell szervezni, amelyek keretében el tudják sajátítani azokat a készségeket, amik segítségül szolgálnak ahhoz, hogy észrevegyék, ha egy zárkaközösségben probléma lép fel.
Indokolt továbbá az intim családi együttlét intézményének bevezetése is.
A fogvatartott a kapcsolattartás keretében szexuális kapcsolatra tudna lépni párjával, amely csökkenthetné a szexuális feszültséget, így a szexuális abúzusokat is.
„Lényeges, hogy a fogvatartott rendelkezzen a börtönélettel kapcsolatos minden releváns információval, legyenek programok, melyek kapcsán kifejthetik a véleményüket, így lehetőségük van az életükben bekövetkező események kontrolálására. Ebből következik, hogy az állandó kontrollért való harcok egy része – és így a konfliktusok száma – csökkenthető.”[7] Véleményem szerint is fontos, hogy a fogvatartottak energiái hasznosulni tudjanak, valamint a bennük rejlő feszültségek feloldást nyerjenek. Ha nincsenek programok, amik a figyelmüket le tudnák kötni, akkor unatkozni kezdenek és fantáziálni, valamint a feszültségeiket egymáson vezetik le.
Prostitúció a börtönben?
Az erőszakos szexuális cselekmények a felnőtt férfi börtönökben aránylag ritkák.[8] Az általam megfogalmazott konzekvencia, hogy inkább jól kialakított kapcsolatok figyelhetőek meg, mely keretében a
szexuális szolgáltatás ellentételezése a védelem, vagy más anyagi javak.
„Aki a többiek szemében bizonyos élvezeti cikkekért „nőt csinál magából”, saját bevallása szerint inkább szolgáltat, pénzért dolgozik, és a „család jólétéért való önfeláldozás” dimenziója mentén még előrébb is sorolja magát”[9] Véleményem szerint az ilyen személyiség a saját szemében próbálja felmentetni magát azzal az indokokkal, miszerint a közösségért teszi a szexuális szolgáltatások nyújtását.
Meleg, illetve transznemű fogvatartottak elhelyezése
Az UNODC korábban említett kézikönyve kifejti, hogy
a transznemű fogvatartottak a születéskori nemük alapján kerülnek elhelyezésre.[10]
Magyarországon férfiaknál a gyógyító-nevelő[11]csoportokba helyezik el a melegeket, illetve a transzneműeket, és talán ezzel is magyarázható, hogy itt gyakoribbak a homoszexuális kapcsolatok, azonban maga a környezet is alkalmasabb a kapcsolatok létesítésére, hiszen itt elfogadóbb a légkör.[12] Egy büntetését töltő transznemű fogvatartott egy interjú során beszámolt arról, hogy az előző intézetben nem voltak figyelemmel a személyiségére és egy 16 fős férfi zárkában helyezték el, ahol elmondása szerint „bármi megtörténhetett volna vele, ha hagyja. Az interjú készítésekor beszámolt arról is, hogy az akkori fogvatartási intézményben lehetőséget kapott, hogy külön tisztálkodhasson a többiektől, valamint esetében a személyzet női tagja végezte a motozást.[13] Az Európa Tanács Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)5. sz. ajánlása a tagállamok felé a szexuális irányultság, illetve nemi identitás alapján történő diszkrimináció leküzdését célzó intézkedésekről megfogalmazza, hogy erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a fogvatartottak méltósága és biztonsága biztosítva legyen.[14] Véleményem szerint a transznemű fogvatartottak méltósága csorbul, ha nem egy olyan nemű személy végzi a motozásukat, aki velük azonos nemű személynek tekinthető. Tehát ha egy férfi testben az egyén belül nőnek érzi magát, akkor vele azonos neműnek egy nő tekinthető.
Az USA-ban a Prison Rape Elimination Act of 2003 kimondja, hogy biztosítani kell a transznemű fogvatartottaknak, hogy anélkül tudjanak tisztálkodni és öltözködni, hogy az ellenkező nemű fogvatartottak, illetőleg a személyzet őket lássa.[15]
Megoldás az elhelyezésre
Az elhelyezés problémáját véleményem szerint az oldhatná meg, ha a nemi átalakító műtéten átesett fogvatartottakat az új nemük szerinti végrehajtási intézetbe helyeznék el. Azért indokolt csak a műtéten átesett személyek elhelyezését változtatni, mert ezzel kerülhető el, hogy esetlegesen két ellenkező nemű személy szexuális kapcsolatba kerüljön.
A transznemű és meleg fogvatartottak méltóságának biztosítását szolgálná, ha külön szabályoznák, hogy ezen fogvatartottak motozását csak az általuk megjelölt nemű személy végezheti, valamint ha lehetőségük lenne arra, hogy a társaktól elkülönülten tudjanak tisztálkodni.
A homoszexuális férfiak elhelyezését továbbra is a pszicho-szociális[16] körletrészben tartanám elfogadhatónak. Itt nem kell szembesülniük a társak atrocitásával, így nyugodtabb környezetben tudnák letölteni a büntetésüket.
Szükségesnek tartanám a személyzet hozzáállásának érzékenyítését, hogy a transznemű és homoszexuális fogvatartottakkal, illetve az erőszakos szexuális cselekmények áldozatává vált személyekkel különös odafigyeléssel bánjanak. Ne fordulhasson elő, hogy nagy létszámú zárkába kerülnek, hiszen a kiszolgáltatottságuk erősebben érvényesül. A személyzet próbáljon odafigyelni a prostitúciós hálózatokra, hogy se egy heteroszexuális, se egy transznemű vagy homoszexuális fogvatartott ne eshessen áldozatul szexuális kizsákmányolásnak.
Ha tetszett a cikk, kövess minket a Facebookon is!
 |
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-ÚNKP-16-2 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült. |
Képek forrása:
Hivatkozások
[1] Boros János - Csetneky László: Börtönpszichológia. Rejtjel Kiadó, Budapest 2000. 105. p. és Fliegauf Gergely – Ránki Sára: Fogva tartott gondolatok. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2007. 43. p
[2] Marczi Csaba:A fogvatartottak agresszív tendenciái a Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetében. Börtönügyi Szemle 2008/1. 42.p
[3] Fliegauf-Ránki 2007 43.p
[4] Székesfehérvári Törvényszék, 10.Fk.369/2011/21. számú ítélete
[5] Pest Megyei Bíróság 8.B.87/2008/100. számú ítélete
[6] UNODC: Handbook on Prisoners with Special Needs. United Nations, New York 2009. 105. p.
[7] Laboncz Erika: Az agresszió kezelése a totálisan zárt börtönökben, Börtönügyi szemle 2007/1. 56. p.
[8] Fiáth Titanilla: Börtönkönyv. Kulturális antropológia a rácsok mögött. Háttér Kiadó, Budapest 2012 112. p.
[9] Uo. 17. p.
[10] UNODC 2009. 108. p.
[11] A Bv. kódex (2013. évi CCXL. tv.) 106. § (1) bekezdése határozza meg, hogy kiket kell gyógyító terápiás részlegre elhelyezni, így azokat: akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg; akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben - kóros elmeállapota miatt - az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés folytatását nem akadályozza; akinek a személyiségzavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezése indokolt.
[12] Fiáth 2012. 113. p.
[13] Csicsayné Solymosi Mária: „Cindy”, avagy férfitestbe zárt nőként a börtön világában. Börtönügyi Szemle 2011/2. 56-60. p.
[14] A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2010)5. sz. Ajánlása a tagállamok felé a szexuális irányultság, illetve nemi identitás alapján történő diszkrimináció leküzdését célzó intézkedésekről
[15] Prison Rape Elimination Act of 2003
[16] A 16/2014. (XII. 19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól határozza meg, hogy kiket helyeznek el a pszicho-szociális részlegen, így a 70. § (1) bekezdése alapján az elítélt pszicho-szociális részlegbe helyezhető: személyi körülményei alapján, vagy ha az általa elkövetett bűncselekmény jellege vagy egyéb veszélyeztetettsége okán a biztonságos fogvatartása csak e részlegbe helyezéssel biztosítható.
