Beperelhet a gyermekem?

2017. április 23. 20:29 - lkcs

A gyermekek személyes adatok védelméhez való jogának tiszteletben tartása a közösségi oldalakon

Napjainkban a közösségi oldalak hihetetlen népszerűségnek örvendenek. Habár használatuk sokszor egy minimális életkor betöltéséhez kötött, ez nem  jelenti azt, hogy a gyermekek ne lennének jelen ezeken a portálokon. Gyakori jelenség ugyanis, hogy a büszke szülők a világhálón is megosztják a nyilvánossággal gyermekük felcseperedésének pillanatait: legyen az az első nap az oviban, egy szereplés az anyák napi ünnepségen vagy éppen a gyertyák elfújása egy szülinapi zsúron. Első pillantásra ártalmatlannak tűnhet ez a jelenség, az erkölcsi, pszichológiai kérdéseken túlmenően azonban számos jogi probléma is felmerül e téma kapcsán, melyek közül cikkemben a személyes adatok védelméhez való jogról lesz szó. Lássuk, milyen jogok illetik meg a gyermeket, ha a szülő posztolni szeretne róla a közösségi médiában!

lead_960.jpg

A „sharenting” térnyerése

Ki ne találkozott volna a Facebook-on olyan poszttal, fényképpel vagy  videóval, amelyen egy ismerősének a csemetéje éppen járni tanul, játszik a játszótéren, vagy éppen – ahogy azt sok lelkes szülő szintén dokumentálja –, a bilin ül, fürdik, tisztába teszik,  szomorú, esetleg dühös. Manapság a gyermekek digitális lábnyoma akár a születésüket megelőző időkre is visszavezető, ha a lelkes szülők már az első ultrahang felvételt is megosztották a nyilvánossággal.

Az angol nyelvben az újkeletű „sharenting” kifejezéssel illetik ezt a jelenséget, amely a megosztás (sharing) és a gyermeknevelés (parenting) szónak az összevonásából áll és azt a jelenséget takarja, amikor a szülők gyermekeikről rendszeresen fényképeket, bejegyzéseket, illetve egyéb tartalmat töltenek fel a közösségi médiára.

Egyes kutatások szerint az Egyesült Királyságban egy átlagos szülő 1000 képet tölt fel az elsőszülött gyermekéről, mielőtt az az ötödik életévét betölti.

Mindez oda vezetett, hogy az egykori féltve őrzött családi albumok, a lejegyzett aranyköpések, vagy a szűk családi körben emlegetett vicces esetek már nem csupán egy szűk személyi kör számára, hanem gyakran ország-világ szeme láttára, nyilvánosan hozzáférhetők. Most fog felnőni az első olyan generáció, amelynek tagjainak teljes életét online dokumentálták, így csak most fogunk szembesülni ennek következményeivel. A digitális kor szülöttei még nem jutottak el  a felnőttkorig, így nem tudhatjuk, hogy egy 80-90 év alatt felhalmozott digitális adathalmaz milyen következményekkel jár majd. [1]

25_10-sharenting-0_3476942c.jpg

A személyes adatok védelméhez való jog a közösségi oldalakon

Korábbi cikkemben már szó esett a közösségi oldalak, köztük is a Facebook által okozott adatvédelmi kihívásokról, amelyek a gyermekek online „jelenléte” esetén fokozott jelentőséggel bírnak.

Magyarországon az Alaptörvény VI. cikkének (1) és (2) bekezdése garantálja a magánszférához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, a részletszabályokat pedig a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról, azaz  az adatvédelmi törvény tartalmazza. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot már 1991-től fogva információs önrendelkezési jogként értelmezi, amelynek az a tartalma, hogy

„mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad; mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát.” [2]

Az információs önrendelkezési jog mindenkit megillet, így a gyermekeket is. A gyermekek esetében a szülő hivatott a védelmet biztosítani, azonban látható, hogy sok esetben pont ők maguk teszik közzé gyermekük személyes adatait a világhálón. További problémákat vethet fel harmadik személyek tevékenysége, azaz, ha a szülő ugyan nem tölt fel képet a gyermekről, de a rokonai, barátai, ovis vagy iskolás szülőtársai igen.

A közösségi oldalakra főszabály szerint – és a felnőttek ezt gyakran valóban el is várják - akkor lehet tartalmat feltölteni, ha ahhoz az érintett hozzájárult. A gyermekek esetében a hozzájárulás azonban gyakran hiányzik, illetve aggályos a gyermek korlátozott belátási képessége miatt. [3] Ha már közzétették a személyes adatokat – a felnőttekkel ellentétben – a gyermek nem feltétlen képes arra, hogy tiltakozzon azok kezelése ellen; akár életkoránál fogva, akár érettségi fokánál fogva át sem látja, hogy a magánszférára tekintettel mivel járhat egy-egy poszt vagy fénykép nyilvánosságra kerülése. Továbbá legálisan nem is rendelkezhet egy bizonyos életkor alatt profillal, így lehetősége sincs hozzáférni a róla közzétett adatokhoz.

A gyermekek jogait biztosító jogszabályok is kimondják, hogy a gyermek szabadon kinyilváníthatja véleményét, ezt a véleményt pedig a gyermek korára és érettségi fokára tekintettel megfelelően figyelembe kell venni. [4] Ennek megfelelően lehetőséget kell biztosítani a gyermeknek, hogy ő is beleszólhasson abba, hogy milyen adatok kerülnek ki róla a közösségi médiába.

Míg sok poszt ártalmatlannak tűnik, nem szabad elfelejteni, hogy az internet nem felejt, a most feltöltött adatok 10-20 év múlva is elérhetőek lesznek, így az érintett gyermekek eleve hatalmas „digitális lábnyommal” lépnek majd be a munkaerőpiaci átvilágítások, viselkedésalapú online reklámok és hirdetések stb. világába. Arra is fontos felhívni a figyelmet, hogy a közösségi oldalakon megosztott tartalom – az adatvédelmi beállítások használatától függően – elérhető lehet a közeli ismerősök (pl. a szűk család) vagy az összes ismerős számára (amely könnyen jelenthet több száz, akár ezer főt), vagy akár teljesen nyilvánosan valamennyi internethasználó számára. Egy-egy különösen „jól” sikerült tartalom pedig akár világszerte ismertté válhat, mint például a „Charlie bit my finger – again!” című videó, amelyet eddig világszerte több mint 800 millióan tekintettek meg.

A túlzott online jelenlét a személyes adatok kezelése feletti kontroll elvesztésén túlmenően egyéb veszélyeket is hordoz magában, mint például a pedofília, a  kiberbűnözés vagy a személyiséglopás.

 sharenting-on-social-media.jpg

Amikor a gyermek perel…

Egyes szélsőséges esetekben az is elképzelhető, hogy a gyermek eljárást indítson a szülei ellen. 2016 szeptemberében látott napvilágot az a hír, miszerint egy 18 éves osztrák lány beperelte szüleit, amiért a szülei több száz képet tettek róla közzé a közösségi médiában és osztották meg azokat több mint 700 ismerősükkel.

A lány úgy érezte, hogy a fotók – melyek számára kínos, illetve intim pillanatokban ábrázolták őt, például pelenka cserélés vagy bilire szoktatás közben – megkeserítették az életét.

A per megindítása előtt megkérte szüleit, hogy távolítsák el a képeket, de az édesapja elutasította a kérését, mondván a fényképek az ő tulajdonát képezik, és ennél fogva szabadon rendelkezik velük.

A teljes tiltás ugyanakkor életszerűtlennek tűnik. Az arany középút megtalálásában ad tanácsot a szülőknek dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Többek között azt javasolja a szülőknek, hogy legyenek tudatosak a közösségi média használata során, és alaposan gondolják át, hogy mit és milyen formában tesznek közzé. Meztelen, vagy a gyermeket bántó, kiszolgáltatott helyzetben ábrázoló fotót semmiképpen ne töltsenek fel a világhálóra. Ezen túlmenően azt is át kell gondolni, hogy vajon a gyermekük felcseperedve mennyire értékeli majd azokat az újszülött korában készült fotókat, amelyeket a boldog kismama a közösségi médiában közzétett. Tisztában kell lenni azzal, hogy az adott poszt valóban a gyermek érdekeit szolgálja-e, vagy pedig inkább a szülő számára funkcionál lájk-mágnesként. Fontos továbbá kikérni az érintett gyermek véleményét, és nem utolsó sorban az adatvédelmi beállítások használata is kiemelkedő jelentőségű.

 

A közösségi oldalak használata számos adatvédelmi kockázattal jár, ugyanakkor napjaink fantasztikus eszközei a rég nem látott, az ország másik végében vagy külföldön élő rokonokkal, barátokkal történő kapcsolattartásnak. Természetes, hogy a szülők szeretnének élni a közösségi média által nyújtott lehetőségekkel, és megosztani ismerőseikkel életük legfontosabb pillanatait. Ennek során azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyermekeket is ugyanúgy megilleti a személyes adatok védelméhez való jog, ráadásul ők sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a felnőttekhez képest. A szülőknek tehát az online tevékenységük során mindenképpen figyelemmel kell lenniük arra, hogy tiszteletben tartsák gyermekük ezen jogát.

Lukács Adrienn

 

Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!

 

Képek: [1] [2] [3]

 

Hivatkozások:

[1] Tene, Omar: Privacy: The new generations, International Data Privacy Law Vol. 1, No. 1 (2011), 23. p.

[2] 15/1991. (IV. 13.) AB határozat, II. pont

[3] A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 3. § 7. alapján a hozzájárulásnak önkéntesnek, tájékozottnak és határozottnak kell lennie.

[4] 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről, 12. cikk; 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:148. §; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 8. § (1)

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gordius.blog.hu/api/trackback/id/tr4312447215

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fénycsepp 2017.04.24. 13:45:18

A facebook őrület sem tarthat örökké, addig hatha megunják a juzerek a pisilo, pekenkazott kisgyerekek látványát.

2017.04.24. 16:24:28

Normális beállításoknál, csak a család, a barátok nézhetik meg a közösségi oldalon is a gyerek képeit. Olyanok, akiknek a szülők a gyerekről készült papírképeket is megmutatnák.

Duplaxiii 2017.04.24. 17:20:00

A címre: igen! És remélem meg is teszi!
A szülő gyakorlatilag visszaél a felügyeleti jogával.
A sajtóban a kiskorúakat alapból ki kell kockázni - ezt a blikk, bors nem teszi meg -, és ez így van rendjén. Majd felnőttként ő eldönti, mit tesz a saját képeivel.

Duplaxiii 2017.04.24. 17:26:15

@funivia:
Egy apró eltérés van: ha a gyereked képeit kiviszed a térre és ott mutogatot, akkor az még nem lesz nyilávnos. Ha teleplakátolod vele a házfalakat, berakatod az újságba hirdetésként, akkor igen, és ez már jogsértő.
A fészbúk és a többi szarság utóbbi, egy NAS alapú privátfelhő nem az. Ott a linket jüldöd és beállítod, hogy a képek nem letölthetők, nem másolhatók.
Mert az is gáz, ha elküldöd valakinek a pici képét, aztán ő meg továbbteszi a fészbúkra.
A kép ma a leggázabb a neten, hamarabb megtalálnak fotóddal, mint a neveddel.
süti beállítások módosítása