Az adidas AG kontra EUIPO ügyben az Európai Unió Törvényszékének ítélete megerősítette az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) határozatát, amely szerint törölni kell a bármely irányban felvihető, három párhuzamos sávból álló adidas európai uniós védjegyet, mert az adidas nem tudta bizonyítani, hogy megkülönböztető képességet szerzett az Európai Unió egész területén.
Mit jelent a megkülönböztethetőség?
Az uniós szabályok szerint a fogyasztónak fel kell ismernie, hogy milyen árukat jelöl a védjegy. Meg kell tudnia különböztetni egy másik vállalkozástól az adott vállalkozás védjegyét. Nem lehet védjegyként lajstromozni egy olyan megjelölést, amely pusztán leírja az árut vagy a szolgáltatást, mert ezeket bárki használhatja, legyen az a versenytárs vagy akár olvasónk. [1] Az uniós szabályozás példákat felsorolva szabályozza, hogy mi igen és mi nem tekinthető megkülönböztethetőnek. [2]
A kezdetek
Az Adidas AG 2013. december 18‑án közösségi védjegybejelentést nyújtott be az EUIPO-hoz. Maga az ábrás védjegyként megjelölt 3 sáv a következőképpen néz ki, az alábbi leírással:
„A védjegy három párhuzamos, egymástól egyenlő távolságra lévő, egyenlő szélességű sávból áll, amelyek bármilyen irányban felvihetők a termékre." [3]
Az 1957-es (később felülvizsgált és módosított) Nizzai Megállapodás szerinti 25. osztályban szereplő áruk vonatkozásában történt a bejelentés, a következő leírással: „Ruházati cikkek; lábbelik; kalapáruk”. 2014 májusában meg is történt a lajstromozás, azonban decemberben törlési kérelmet nyújtott be Shoe Branding Europe BVBA. A kérelemnek 2016-ban helyt adott az EUIPO azzal az indokolással, hogy a védjegynek nincsen sem önmagában vett, sem használat révén megszerzett megkülönböztető képessége. Az Adidas természetesen fellebbezett, amely során a használat révén megszerzett megkülönböztető képességet kívánta alátámasztani. Az EUIPO második Fellebbezési Tanácsa azonban elutasította a fellebbezést.
Az EUIPO döntését arra alapozta, hogy az Adidas nem szolgáltatott olyan bizonyítékokat, amelyek alátámasztanák azt, hogy a védjegy a használat révén megszerezte megkülönböztető képességét az EU egész területén.
Ezek után úgy vélte, hogy a védjegy lajstromozása megsértette a 207/2009/EK rendelet 7. cikkében foglaltakat (azaz nem alkalmas a megkülönböztetésre a védjegy). Fontos megjegyezni, hogy már nincs hatályban ez a rendelet, azóta egy új szabályozza ezt a területet, mégpedig a 2015/2424/EU rendelet, amely szerint – sok más újítás mellett – európai uniós védjegynek hívjuk a korábbi közösségi védjegyeket.
A Törvényszék előtti eljárás
Az Adidas mint felperes azt kérelmezte, hogy a Törvényszék helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot, az EUIPO mint alperes és a beavatkozó Shoe Branding Europe BVBA pedig azt, hogy utasítsa el a keresetet.
Az Adidas elsőként azt bírálta, hogy egyes bizonyítékokat indokolatlanul kizártak. Ennek egyik oka az, hogy tévesen értelmezték a védjegyet, ugyanis ez az Adidas szerint egy mintavédjegy (amit bármely irányban fel lehet helyezni, bármelyik szögben). Ezzel szemben az EUIPO ábrás védjegyként lajstromozta, amely azt jelenti, hogy a grafikus ábra arányainak megfelelően került a nyilvántartásba. A Törvényszék elutasította az Adidas e kifogását.
Második kifogásában azt állította, hogy az EUIPO Fellebbezési Tanácsa tévesen alkalmazta a „megengedett variánsokra vonatkozó szabályt”. Mégpedig úgy, hogy megállapítása szerint az egyszerű védjegy kis mértékben való megváltoztatása is jelentősen módosíthatja a jellemzőit, valamint a fordított színséma és a ferde sávok használata is igencsak változtatja a megkülönböztető képességet.
A Törvényszék a bizonyítékként szolgáltatott képeket, adatokat az üzleti forgalomról, marketing és reklámköltségekről, valamint piackutatásokat megvizsgálta és külön-külön értékelte. Mindegyik tekintetében megalapozatlannak bizonyult a felperes állítása.
Megjegyzendő, hogy a huszonhárom benyújtott piackutatásból öt releváns elemeket tartalmazott a megkülönböztethetőség megállapításához. A felmérések során viszont egy előzetes kérdés – ami arról szólt, hogy találkoztak-e már a védjeggyel a sportruházati cikkek és felszerelések kapcsán – igen megkönnyíttette a megkérdezettek dolgát a védjegynek egy meghatározott vállalkozáshoz való társítása tekintetében. A maradék tizennyolc kutatást olyan megjelölésekkel kapcsolatban végezték el, amelyek nem tekinthetőek egyenértékűnek a vitatott védjeggyel. A szolgáltatott bizonyítékok – és ezen belül az említett öt relevánsnak mondható piackutatás – értékelésük során nem terjeszthetők ki az egész Unió területére.
Az ítélet 2019. június 19-én, Luxembourgban nyilvános ülésen került kihirdetésre, amelyben a Törvényszék az Adidas keresetét elutasította és helybenhagyta az EUIPO törlési határozatát.
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!
Hivatkozások:
[1] Mi lehet európai uniós védjegy?, EUIPO, 2017. https://euipo.europa.eu/ohimportal/hu/what-can-be-an-eu-trade-mark
[2] Védjegyekkel kapcsolatos iránymutatások, 4. SZAKASZ, Feltétlen kizáró okok, EUIPO. https://euipo01app.sdlproducts.com/1004934/957619/vedjegyekkel-kapcsolatos-iranymutatasok/4--szakasz-feltetlen-kizaro-okok
[3] T-307/17. sz. ügy (adidas AG kontra EUIPO), ECLI:EU:T:2019:427, 2-3.
