2018. április 8-án hazánkban lezajlott az országgyűlési képviselők választása. A választások lebonyolításának szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény tartalmazza. Egy demokratikus jogállamban elengedhetetlen követelmény, hogy valamennyi eljárási szabály megsértése esetén megfelelő jogorvoslattal élhessünk. Cikkünk célja, hogy olvasóink számára kibogozzuk a választási eljárással kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek útvesztőit.
Kifogás
A választásra irányadó jogszabály rendelkezéseinek, valamint a benne foglalt alapelvek megsértése esetén minden, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár a jogsértés elkövetésétől számított három napos jogvesztő határidőn belül kifogást nyújthat be. A kifogás benyújtásának joga ezen felül megilleti a jelölteket, a jelölő szervezeteket, valamint minden, az ügyben érintett természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli szervezetet is.
Fontos megjegyezni, hogy a kifogás benyújtásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy az legkésőbb a harmadik napon megérkezzen az elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottsághoz.
A választási eljárásról szóló törvény meghatározza a kifogás formai és tartalmi követelményeit, amelyek betartása a kifogás sikeres benyújtása érdekében elengedhetetlenek.
A törvény értelmében kifogást csak is írásban, személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levél formájában lehet benyújtani.
A kifogásnak kötelezően tartalmaznia kell a jogszabálysértést és annak alátámasztását szolgáló bizonyítékait, a benyújtó nevét, lakcímét, - nem természetes személy esetén székhelyét – és postai értesítési címét amennyiben az eltér a megjelölt lakcímétől vagy székhelyétől. Ezen felül szükséges feltüntetni a benyújtó személyi azonosítóját, jelölő vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A kifogás elbírálása
A benyújtott kifogásokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező választási bizottság bírálja el, melyre a beérkezéstől számított három nap áll rendelkezésére. Abban az esetben, ha nem az arra jogosult nyújtja be, vagy kicsúszik a rendelkezésre álló határidőből, a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítania. Ugyanezen szabály vonatkozik arra az esetre is, ha valaki nem tartja be a jogszabály által előírt tartalmi követelményeket, vagy olyanért emel kifogást, amelynek elbírálása nem tartozik a választási bizottság hatáskörébe.
Ha valaki időközben meggondolja magát, akkor a benyújtott kifogását a határozat meghozataláig visszavonhatja, de a választási bizottság ettől függetlenül dönthet úgy, hogy az eljárást hivatalból folytatja.
A kifogásban érdemes feltüntetni minden rendelkezésre álló információt és bizonyítékot, hiszen eljárása során a választási bizottság ezen adatok alapján dönt.
Ha a bizottság a rendelkezésre álló információk alapján helyt ad a kifogásnak, akkor határozatában megállapítja a jogszabálysértés tényét, eltiltja a jogsértőt az esetleges további jogsértéstől, valamint az egész választási eljárást, vagy a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és új eljárás lefolytatására kötelezi az eljáró szervet. A választási kampány szabályainak megszegése esetén pedig akár bírságot is kiszabhat, amely a kötelező legkisebb munkabér ötszöröséig, nem természetes személyek esetén a tizenötszöröséig terjedhet.
Természetesen a választási bizottság dönthet úgy is, hogy nem megalapozott a benyújtott kifogás, ebben az esetben határozatában elutasítja azt.
A határozattal szemben benyújtott fellebbezés, bírósági felülvizsgálat
A választási szabályok megsértésének ügyében meghozott első fokú határozat fellebbezéssel megtámadható.
Abban az esetben, ha választási bizottság másodfokú határozata vagy a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen szeretnénk jogorvoslattal élni, már nem fellebbezést, hanem bírósági felülvizsgálati kérelmet kell beadni, amelyre csak abban az esetben kerülhet sor, ha kimerítettük a fellebbezési jogot, vagy arra a törvényi rendelkezések miatt eleve nem volt lehetőségünk.
A kifogásnak megfelelően a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet is személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus dokumentumként nyújthatjuk be a jogszabálysértésre hivatkozással, valamint a mérlegelési jogkörben hozott határozatokban foglaltakra hivatkozással és a fent említett kötelező tartalmi elemekkel.
Szintén fontos, hogy erre is háromnapos jogvesztő határidő áll rendelkezésünkre.
Ha bírósági felülvizsgálatra kerül a sor és nem rendelkezünk jogi szakvizsgával, akkor mindenképp ügyvéd segítségét kell kérni, mivel a választási eljárásról szóló törvény kötelező ügyvédi képviseletet követel az eljárás során.
Az eljárás végén a korábbi határozatot vagy helybenhagyják, vagy pedig megváltoztatják. Ezt követően a bíróság által meghozott határozat ellen további jogorvoslattal nem élhetünk, de dönthetünk úgy, hogy a döntés közlésétől számított szintén három napon belül a bírói döntést az Alkotmánybíróság előtt alkotmányjogi panasszal támadjuk meg.
Az országgyűlési képviselők választása 2018. április 8-án (vasárnap) 19:00-kor zárult le, így ha a választási eljárás során bárki valamilyen jogszabálysértést észlelt szerda estig teheti meg a szükséges jogi lépéseket.
A kifogás benyújtásáról a Nemzeti Választási Iroda honlapja is tartalmaz információkat, azonban jelenleg sajnos „A keresett oldal nem található.” szöveg jelenik meg ezen a felületen. Az elérhetőségre vonatkozó adatok esetében is a fenti szöveget találjuk a http://www.valasztas.hu/elerhetosegi-adatok, illetve a http://www.valasztas.hu/elerhetosegi-adatok2 weboldalakon, azonban korábbi információk szerint a Nemzeti Választási Bizottsághoz a az nvb@nvi.hu e-mail címen tudunk fordulni.
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!
Forrás: A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1300036.TV
