2019. május 23-26. között kerül sor az Európai Parlamenti képviselők megválasztására. Az Európai Parlament egyik fundamentális értéke, hogy a világ egyetlen közvetlenül választott, transznacionális, vagyis nemzetek fölött álló testületéről van szó, amely képviseli az uniós polgárok érdekeit és alakítja Európa politikai, szociális és gazdasági menetrendjét, valamint védelmezi az Európai Unióról szóló szerződésben szereplő értékeket. Milyen szabályok vonatkoznak az EP-képviselők megválasztására? Hogyan szavazhatunk a magyar képviselőkre külföldi tartózkodásunk esetén? Cikkünkben arra törekszünk, hogy áttekintést nyújtsunk az Európai Parlamenti képviselők megválasztásának szabályaival kapcsolatban és kibogozzuk a választással kapcsolatos jogi útvesztőket.
Mi is az az Európai Parlament?
Ha röviden szeretnénk összefoglalni mi is az az Európai Parlament, akkor azt mondhatjuk, hogy az Európai Unió jogalkotó szerve, aminek képviselőit 5 évente választják az uniós polgárok. Történetileg 1952-ben alapították, akkor még az „Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése” néven, majd 1962-ben kapta meg az Európai Unió Parlamentje elnevezést. [1]
Az Európai Parlamentet 751 képviselő alkotja, akiket közvetlen és általános választójog alapján választanak.
Az Európai Parlament alapvetően 3 fő feladatot lát el:
A jogalkotás területén az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok alapján, Uniós szabályokat fogad el az Európai Unió Tanácsával együtt, nemzetközi megállapodások elfogadásáról határoz, döntést hoz az Európai Unió bővítéséről, valamint ellenőrzi a Bizottság munkaprogramját és különböző jogszabályjavaslatok előterjesztésére kéri fel a Bizottságot. [2]
Második fő feladatköre a felügyelet. E feladatkörén belül demokratikus ellenőrzést gyakorol az uniós intézmények felett, megválasztja a Bizottság elnökét, valamint bizalmatlansági indítványt fogadhat el a Bizottsággal szemben. Ezen felül kivizsgálja az uniós polgárok által benyújtott petíciókat és más vizsgálatokat indíthat, kérdéseket intéz a Bizottsághoz és a Tanácshoz, valamint megfigyeli a választási eljárásokat. [3]
Harmadik feladatköre a költségvetéshez kapcsolódik. Az Európai Parlament a Tanáccsal közösen alakítja ki az Unió költségvetését, valamint jóváhagyja az úgynevezett többéves pénzügyi keretet is.
Az Európai Parlament képviselőinek megválasztása
Az Európai Parlamenti képviselők választásának szabályait a valamennyi tagállamra érvényes közös európai jogszabályok, valamint a tagállamokként eltérő nemzeti jogszabályok határozzák meg. Uniós szinten nézve, a választások jogalapját az Európai Unióról szóló szerződés 14., az Európai Unió működéséről szóló szerződés 20./22./223. cikke, valamint az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló, legutóbb 2018. július 13-án módosított okmánya adja.
1992-ben a Maastrichti Szerződés rendelkezett arról, hogy a választásokat egységes eljárással kell megtartani, és erről az Európai Parlamentnek kell javaslatot előterjesztenie. A Tanács azonban nem tudott egyességre jutni a javaslatok tekintetében, így az Amszterdami Szerződés vezette be annak lehetőségét, hogy közös elveket fogadjanak el a választásokkal kapcsolatban. Ennek eredményeként született meg 2002-ben a választásokról szóló tanácsi határozat [4] amely bevezette az arányos képviselet elvét, valamint rendelkezett az európai képviselői mandátumok közötti összeférhetetlenségről. Végül, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 39. cikkében rögzített aktív és passzív választójog a Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően vált alapvető joggá, hiszen a Szerződés kimondta, hogy a Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések. [5]
A hatályos közös rendelkezések értelmében tehát a tagállamokban az arányos képviseleten alapuló választási rendszert kell bevezetni, a részletszabályokat azonban a tagállamok saját nemzeti jogszabályaikban határozzák meg.
Az Európai Parlamenti képviselők megválasztása Magyarországon
Hazánkban az Európai Parlamenti képviselők megválasztásáról a választási törvény, valamint az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény rendelkezik.
A törvény értelmében Magyarországon arányos választási rendszerben, listás szavazással történik a képviselők megválasztása. Az arányos választás alatt leegyszerűsítve azt értjük, hogy ha egy párt megszerzi a szavazatok X százalékát, akkor a rendelkezésre álló mandátumok X százalékát szerzi meg, míg a listás szavazás azt jelenti, hogy a választópolgárok nem egyénekre, hanem pártlistákra szavaznak. Ez a rendszer teszi lehetővé, hogy a kisebb és nagyobb pártok egyaránt lehetőséget kapjanak arra, hogy képviseltessék magukat az Európai Parlamentben. Listát azok a bejegyzett pártok állíthatnak, akik legalább 20 000 választópolgár ajánlását megszerezték. A törvényi rendelkezések értelmében lehetőség van arra is, hogy két vagy több párt közös listát állítson, azonban egy párt csak egy -akár közös, akár önálló – listát állíthat. Fontos megjegyezni, hogy egy választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként és a választás során a választók is csak egyetlen egy listára adhatják le szavazataikat. [6]
A választási eljárás során főszabály szerint minden Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgár választó és választható. Ezen felül szavazhat az a magyar állampolgár is, aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, de Magyarország területén él, valamint az is, aki bár rendelkezik magyar állampolgársággal, de lakóhelye az Európai Unió területén kívül található. [7]
A választások során azonban minden választópolgár csak egy uniós tagállamban gyakorolhatja választójogát.
Hogyan szavazhatunk külföldről?
Ahogy korábban láthattuk, ahhoz, hogy szavazati jogunkkal éljünk az Európai Parlamenti választásokon, nem feltétel, hogy a választások napján Magyarországon tartózkodjunk. A külföldön élő magyar állampolgárok és a választás napján éppen külföldön tartózkodó állampolgárok ugyanúgy élhetnek szavazati jogukkal egy kis adminisztrációs többletmunka segítségével.
Azok a választópolgárok, akik 2019. május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az adott tartózkodási helyükön található magyar nagykövetségen illetőleg konzulátuson adhatják le szavazataikat. Ezt az intézményt nevezzük külképviseleti szavazásnak. A külképviseleti szavazásra azonban csak abban az esetben van lehetőség, ha a választópolgár a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől kérelmezi a külképviseleti névjegyzékbe vételét. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu weboldalon. [8]
Amennyiben megtörtént a külképviseleti névjegyzékbe vétel, úgy a Magyarországon kiírt választás napján, jelen esetben 2019. május 26-án, helyi idő szerint reggel 6:00 és 19:00 óra között lehet leadni a szavazatot Magyarország valamelyik külképviseletén.
A választás eredménye
Az Európai Parlamenti választáson megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben fenntartott magyar képviselői helyek számával. Az Európai Parlamenti választások közös szabályainak megfelelően, Magyarországon 5 százalékos választási küszöb érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a mandátumok kiosztásában csak azok a listák vesznek részt, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott érvényes szavazatok 5%-a. [9]
A szavazatok összeszámlálását követően kerül sor a mandátumok kiosztására, amelyre az úgynevezett D’hondt-módszert alkalmazzák. E módszer alapján egy táblázatot állítanak össze, amelyben feltüntetik az összes listát, amely elérte az 5%-os választási küszöböt. Ez követően a mandátumszerzésre jogosult listák neve alatt számoszlopot kell készíteni. A számoszlop első száma az adott listára beérkező érvényes szavazatok száma, a második szám a beérkező érvényes szavazatok számának fele, majd harmada, negyede és így tovább. Ezután meg kell keresni a táblázatban a legmagasabb számot és amelyik lista oszlopában szerepel a legmagasabb szám, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást addig kell folytatni, míg az összes mandátum kiosztásra nem kerül. [10]
(Forrás: lásd lentebb)
Az, hogy valaki részt vesz-e a választásokon, él-e választójogának gyakorlásával, az egyén szabad elhatározásán alapul. Senkit sem lehet kötelezni arra, hogy a szavazóurnához járuljon. Az azonban biztos, hogy az Európai Parlamenti képviselő választás jelentősége, hogy meghatározhatjuk annak a világon egyedülálló, közvetlenül megválasztott, transznacionális testületnek az összetételét, amely az elkövetkező öt évben meghatározza majd Európa politikai, gazdasági és szociális életét és képvisel bennünket e nemzetek fölött álló térben.
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!
Képek forrása: [1] [2] [3] [4]
Hivatkozások:
[1] http://www.europarl.europa.eu/about-parliament/hu
[2] https://europa.eu/european-union/about-eu/institutions-bodies/european-parliament_hu
[3] http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/competences/faq?lg=hu#q1
[4] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX%3A32002D0772
[5] EU Szerződés 6. cikk https://europa.eu/european-union/law/treaties_hu
[6] 2003. évi CXIII. törvény 5–7.§
[7] 2003. évi CXIII. törvény 2/A.§
[8] www.valasztas.hu
[9] 2003. évi CXIII. törvény 8.§ (2) bekezdés
[10] 2003. évi CXIII. törvény 8.§ (3)-(4) bekezdés