A szülészet-nőgyógyászat az orvosi műhibaperekkel legérintettebb orvosi szakterület, mert az édesanya és a magzat egészsége egyaránt tét. Az oxigénhiányos agykárosodás a legnagyobb pertárgyértékű orvosi műhibaperek egyike, amelynek kimenetele a hüvelyi és a császármetszés közötti orvosi választás jogi értékelésétől függ.
A történet
Az édesanya szülésének várt időpontja előtt 2 nappal jósló fájásokkal került felvételre a - későbbi alperesi - kórházba. A felvételt követően nem került sor a magzatvíz állagának, színének, mennyiségének megítélésére szolgáló amnioszkópiás vizsgálatra, a magzat szívműködését a kórház nem ellenőrizte rendszeresen, ultrahang vizsgálatot nem végzett, illetve a vizsgálatokat nem dokumentálta. Burokrepesztés után a magzatszurkos magzatvíz elfolyt. Ezt követően a kórház nem készített folyamatos cardiotokográfos (a méh összehúzódásokat és a magzati szívműködést egyszerre regisztráló) felvételt. A magzat ugyan jó Apgar értékkel született, de hamarosan az ún. oxigénhiányos agykárosodás tüneteit mutatta. A testi és értelmi fejlődésben visszamaradt, tolókocsiban kénytelen életét leélni, önmagáról gondoskodni nem tud.
A jogi eljárás
Az egészségkárosodott gyermek, a szülőpár és az egészséges testvér majd 5 évvel a történtek után pert indítottak az őket ért vagyoni és nem vagyoni károk megállapítása és megtérítése iránt. A bíróság több szakértői véleményre alapítva 4 év után elsőfokú ítéletében megállapította a kórház felelősségét, amely döntését a másodfokú bíróság és a felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyott. Öt év pereskedés után véglegesen eldőlt, hogy a családnak jár kártérítés. Az eljárt bíróságok megállapították, hogy az alperes kórház nem az elvárható gondossággal járt el a szülészeti ellátás során, diagnosztikai hibákat vétett, így saját hibájából nem került abba a helyzetbe, hogy a császármetszés elvégzésének szükségességéről és időpontjáról helyesen döntsön. Ennek következtében a magzat túl sok időt töltött oxigénhiányos állapotban, végleges idegrendszeri egészségkárosodása emiatt alakult ki.
A kártérítés
A jogi eljárás az elsőfokú bíróságon a kártérítés összegszerűsége tárgyában folytatódott. A család részére az elsőfokú bíróság több mint 70 millió forint vagyoni- és nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amelyet a másodfokú bíróság kisebb pontosításokkal helybenhagyott.
A vagyoni kártérítés körében a felnevelés – egészséges gyermek felneveléséhez szükséges – többletköltségeit kb. 30 millió forintban került meghatározásra. A bíróság az egy összegű vagyoni kártérítés mellett havi több mint 200 ezer forint járadékigényt talált alaposnak.
Az oxigénhiányos agykárosodás a legnagyobb pertárgyértékű orvosi műhibaperek egyike. Szemben a Down-szindrómás családok eseteivel az idegrendszeri károsodást szenvedett gyermek maga is nem vagyoni kártérítésre jogosult, amelynek mértéke önmagában akár 16-20 millió forint. A szülők részére a bírói gyakorlat személyenként 8-10 millió forintos nem vagyoni kártérítést ítél meg, míg a testvér reálisan 3 millió forintos nem vagyoni igényt támaszthat.
Orvosi műhibaperek és jogi képviselet
Az orvosi műhibaperek az orvosi és jogi szakma határterületén fekszenek, az általános jogi ügyekhez képest igen speciálisak, ahol orvosi tudásra is jócskán szükség van. Az orvosi műhibaperek területén kvázi precedensjog uralkodik. Több, mint 1500 korábbi ügyben született több mint 3500 bírói ítélet ismeretében lehetséges az eredményes jogi képviselet. A jogi képviselet ellátására célszerű orvos-jogász felkérése. Az országban igen kevés orvos-jogász dolgozik, többségük a kórházakat vagy biztosítókat képviseli, azaz az alperesi oldalon áll. Kevés orvos-jogász lát el jogi képviseletet a károsult családok, azaz a felperesek oldalán.
Varga-Orvos Zoltán
Ha tetszett a cikkünk, kövess minket Facebookon is!
Dr. jur. et med. Varga-Orvos Zoltán L.L.M.
orvos-jogász és egészségügyi szakjogász
Dr. Varga-Orvos Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen 2004-ben orvosi, majd 2014-ben jogi diplomát szerzett. Egészségügyi szakjogász képesítéssel rendelkezik. Jogi egyetemi diplomamunkáját is az orvosi műhibaperek témakörében készítette. Végzettségein túlmenően egy családjában előfordult eset, valamint édesanyja gyógypedagógia iskolában töltött évtizedei motiválták abban, hogy az orvosi műhibaperekkel foglalkozzon, a károsultak családjának segítsen.
