A sikeres alkotmányjogi panaszok beadásához az alkotmányossági és törvényességi vizsgálat ismerete nélkülözhetetlen. Az elhatárolása elég ködös határmezsgyén áll, de mégis egyfajta demarkációs vonalnak tekinthető, mivel a törvényességi vizsgálat kezdeményezése a panasz elutasításhoz/visszautasításához vezetne.

A téma fontosságát adja, hogy az alkotmányossági vizsgálat ismerete nélkülözhetetlen a megfelelő alkotmányjogi panaszok megírásához. Azonban nagyon sok panasz elutasításának vagy visszautasításának okát adja, hogy az indítványozó törvényességi vizsgálatot kér az Alkotmánybíróságtól. Tehát a sikeres alkotmányjogi panaszok beadásának kulcsa az alkotmánybírósági vizsgálati hatáskör és az alkotmányossági vizsgálat módszerének ismerete.

Az Alkotmánybíróság vizsgálati hatásköre Magyarország Alaptörvényén[1] (továbbiakban: Alaptörvény) alapul, ebben nincs különbség a rendes bírósági rendszer vizsgálati módszere között.[2] Az utóbbi szervezet feladatkörét a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (továbbiakban: Bszi.) határozza meg, vagyis „a bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról […] véglegesen döntenek.”[3] E döntés során a bíróságok jogalkalmazást végeznek, így biztosítják a jogszabályok érvényesülését.[4] A tevékenységük eredményét, annak összhangját az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság megfelelő indítvány keretében felülvizsgálja.[5] Az alkotmányjogi panasz beadványok eredendő indokolási problémája ide vezethető vissza, hiszen rengeteg panaszos ebből azt vezeti le, hogy a taláros testület a rendes bírósági eljárás törvényességi és alkotmányossági vizsgálatát is lefolytatja. A vizsgálati módszerekbeli különbségre maga az Alkotmánybíróság is rávilágít, ennek értelmében:

„az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés d) pontja értelmében az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. A támadott bírói döntésnek kizárólag az alkotmányossági szempontú vizsgálata tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe. A bírói döntés elleni alkotmányjogi panasz nem tekinthető a bírósági szervezeten belül jogorvoslattal már nem támadható bírói határozatok által okozott valamennyi jogsérelem orvoslása eszközének. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi. Önmagukban azonban a rendes bíróságok által elkövetett vélt vagy valós jogszabálysértések nem adhatnak alapot alkotmányjogi panasznak. Egyébként az Alkotmánybíróság burkoltan negyedfokú bírósággá válna.”[6]

A törvényességi és alkotmányossági szint közötti határvonal meghatározható, „mivel a törvényességi kérdésben elkövetett hiba olyan súlyú lehet, hogy az egyben contra constitutionem bírósági döntést eredményez.”[7] Vagyis a törvényességi vizsgálat elvileg nem eredményezhet alkotmányos normasértést, viszont az alkotmányossági kontroll gyakorlati folyománya lehet törvénysértés megállapítása is. Önmagában viszont törvényi jogsérelem sem jöhet ki végeredménynek ez utóbbi kontextusban, hiszen ilyen esetben az Alkotmánybíróság elutasítaná vagy visszautasítaná az indítványt.

Törvényességi vizsgálat?

A fentiekből következően expressis verbis a két fogalom deklarálása kizárt, azokat pusztán körülírással példákon keresztül lehet meghatározni. Ehhez segítségül kell hívni az alkotmánybírósági gyakorlatban meghatározott bírósági feladatokat, amelyek közelebb visznek a törvényességi és alkotmányossági vizsgálat elkülönítéséhez.

„Ebből következően és az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében a tényállás megállapítása, a bizonyítékok értékelése és mérlegelése az eljárási jogi szabályokban a jogalkalmazó számára fenntartott feladat.”[8] Vagyis amikor az alkotmányjogi panasz az alapvető joggal kapcsolatban felhozott érvek elsősorban például beszerzett bizonyítékok törvényességének és a rendes bíróságtól eltérő módon való értékelésre irányulnak, akkor a törvényességi vizsgálat kérdéskörét feszegeti az indítványozó.[9] Továbbá nem tartozhat az alkotmányossági vizsgálat körébe a bírói indokolásban megjelölt bizonyítékok és érvek megalapozottsága, a beszerzett bizonyítékok, az előadott érvek értékelése, valamint a bírói mérlegelés körében megállapított tényállás, azokból levont következtetések.[10] Ilyen indítványozói érvek például „a megismételt eljárás során hozott I. fokú döntés indokolásából megállapítható, hogy a bíróság tévedés alapján hozta meg a döntését. A megismételt eljárás során hozott II. fokú döntés pedig számos valótlan, iratellenes megállapítást tartalmaz, s az egyik fellebbezési kérelmemet indokolás nélkül mellőzte.”[11]

Tehát, amikor konkrét értékelést támad a panasz és ismételt vizsgálatot kérelmez,[12] hatásköri hiányok okán kerül visszautasításra, mert ez a törvényességi vizsgálat területére vezetné az Alkotmánybíróságot. Az ilyen tartalmú érvelések vezettek az alkotmányossági és törvényességi különbségtétel igazán markáns elhatárolásához, mivel a megelőző bírósági eljárás felülbírálatára és a bizonyítékok újramérlegelésére vonatkoznak, azaz már eldöntött ténykérdések felülvizsgálatát és megváltoztatását célozzák.[13] Azon indítványok sem vezetnek célra, amelyek a bírósági eljárás teljes egészének ismételt felülbírálatára irányulnak, tehát burkoltan törvényességi vizsgálatot kérelmeznek alkotmányos köntösbe bújtatva.[14]

Ugyanakkor az Alkotmánybíróság többször kifejtette, hogy csak alkotmányossági szempontokat vizsgál és a fent felsoroltakon túl a negatív példálózó felsoroláshoz tartozik a jogszabályok értelmezése és az azok alkalmazása során történő bírói tevékenység törvényességi-jogalkalmazási kérdések átértékelése.[15]

„A jogszabályokat a bíróságok értelmezik, az Alkotmánybíróság csak az értelmezési tartomány alkotmányos kereteit jelölheti ki.

Ez a jogkör azonban nem teremthet alapot arra, hogy minden olyan esetben beavatkozzon a bíróságok tevékenységébe, amikor olyan (állítólagos) jogszabálysértő jogalkalmazásra került sor, mely egyéb jogorvoslati eszközzel már nem orvosolható”[16], ”illetve az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszon keresztül is az Alaptörvényt, az abban biztosított jogokat védi.”[17]

A törvényességi vizsgálat körébe tartoznak a szakjogági kérdések[18], továbbá a releváns jogi környezetre történő összpontosítás.[19] Az alkotmánybíróság ezen álláspontját a magyar testület „kvázi példaképe”[20] az EJEB is megerősítette.[21]

Mit is jelent az alkotmányossági vizsgálat?

Az alkotmányossági vizsgálat elvégzésének fontos követelménye a határozott és egyértelmű indokolás az indítványban[22], ha ez nem történik meg, az érdemi elbírálás nem lehetséges[23],

vagyis az alapjog és a sérelem közötti, alkotmányjogilag értékelhető összefüggést meg kell jelölni.[24] Az alkotmányossági vizsgálat viszont nem jelenti azt, hogy a felek személyes körülményeit is értékeljék a döntés meghozatalában, mint például „az életben nem ritka jelenség, hogy a gyengén felvértezett Dávid kénytelen megküzdeni az elébe tornyosuló, állig felfegyverzett Góliáttal. Az Alkotmánybíróság jelen határozatát is egy ilyen küzdelem előzte meg. Az egyik oldalon a panaszosok, három magyar magánszemély. A másik oldalon egy gigászi méretű amerikai olajipari vállalat magyar leányvállalata.”[25] Az alkotmánybírósági döntés meghozatalának indokolása során nem rugaszkodhat el a jogi gondolkodástól és megítéléstől, továbbá emberi jogi mércével mérhetően kell az alkotmányosság berkein belül maradnia, hiszen túlterjeszkedése esetén „más kulturális tartalmat hordoz.”[26] Azonban ez nem azt jelenti, hogy „az élet esendő pillanataiból fakadóan” keletkező esetek általánosságban nem mérhetőek alkotmányjogi mércével, gondoljunk csak a diszkrimináció tárgykörére.

Az alkotmányossági vizsgálat lehetséges körülírásának egyik példája szerint

e vizsgálat abból áll, hogy a panaszban megfogalmazott kifogások befolyásolhatják-e a bírói döntés alkotmányosságát, vagyis felvetik-e az alaptörvény-ellenesség kételyét.[27]

Meglátásom szerint az alkotmányossági vizsgálat a következő kérdések megválaszolására terjed ki az alk

otmányjogi panasz esetében:

A főtitkári előkészítő eljárás során a főkérdés: Alkalmas-e a befogadásra? Előadó alkotmánybíró előtt: „Elbírálásra alkalmas-e?,” és az eljárás kulcskérdése a „Támadott bírói döntés vagy jogszabályi rendelkezés ellentétes-e az Alaptörvénnyel?”

Összegzés

A törvényességi és alkotmányossági vizsgálat közötti különbségtétel szükségességét összegezve megállapítható, hogy ha nem határolnánk el a két fogalmat, akkor legitim elutasítás nem létezne az alkotmánybírósági eljárásban, mert az elutasítás egyik leggyakoribb jogalapja a törvényességi vizsgálati kérelem. Az elhatárolás felismerése is már közelebb viszi az indítványozókat a sikeres panasz beadásához, mivel a törvényességi vizsgálat kezdeményezésének érvei kikerülnek a beadványból, ösztönzi a kezdeményezőket az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását elősegítő érvek felhozatalára. Ilyenek lehetnének a formai-tartalmi befogadási feltételeknek való megfelelés, különösen az Abtv. 29. §-nak alátámasztására szóló indokolás. Ez utóbbira kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni, mivel szubjektív alapjogsérelem objektív sérelmi vetületének való megfelelés igazolása nagyban elősegíti az alkotmányossági vizsgálat lefolytatását.

Mátrai József

„Ha tetszett a cikk, kövess minket Facebookon is!”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával

Felhasznált irodalom:

ORBÁN (2015)= Orbán Endre: A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok tapasztalatai. ACTA UNIVERSITATIS SZEGEDIENSIS FORUM Acta Juridica et Poilitica, Szeged, 2015. V. évfolyam 2. szám.

CSEHI (2013)= Csehi Zoltán: Az alkotmányjogi panasz új magyar szabályozása – magánjog és a német típusú alkotmányjogi panasz. in. Drinóczi Tímea és Jakab András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011 II. Pázmány Press, Budapest-Pécs (2013)

TÓTH (2014)= Tóth J. Zoltán: A „valódi” alkotmányjogi panasz használatba vétele: az Abtv. 27. §-a szerinti panasz első két éve az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Jogtudományi Közlöny 2014. MÁJUS.

Képek:

1. kép:https://www.hirado.hu/2016/11/30/az-alkotmanybirosag-vizsgalhatja-hogy-az-unios-kvotarendszer-serti-e-az-orszag-szuverenitasat/ 
2. kép: http://nepszava.hu/cikk/1007402-eroltetik-az-ugyathelyezeseket

[1] Alaptörvény 24. cikk (1) bek.

[2] Alaptörvény 25. cikk (1) bek.

[3] Bszi. 2. § (1) bek.

[4] Bszi. 2. § (2) bek.

[5] Alaptörvény 24. cikk (2) bek.:

„a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

1. b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
2. c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
3. d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
4. e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;
5. f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
6. g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.”

[6] 3065/2013. (II. 28.) AB végzés.

[7] ORBÁN (2015) 119.o.

[8] 3206/2016. (X.17.) AB végzés, indokolás [47]

[9] 3206/2016. (X.17.) AB végzés, indokolás [44]

[10] 3012/2016. (I.25.) AB végzés, Indokolás [20]

[11] Anonimizált indítvány 2-3.o., amely 3253/2015. (XII. 22.) AB végzés alapja, http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/7dd5152551bc31d0c1257ecf005827b8/$FILE/IV_1707_0_2015_inditvany.002.pdf/IV_1707_0_2015_inditvany.pdf

[12] 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [4]

[13] 3392/2012. (XII. 30.) AB végzés, Indokolás [6]

[14] 3017/2013. (I. 28.) AB végzés, Indokolás [3]

[15] 3265/2016. (XII. 14.) AB végzés, Indokolás [21]

[16] 3325/2012. (XI. 12.) AB végzés, Indokolás [14]

[17] TÓTH (2014) 232.o.

[18] 3347/2017. (XII. 20.) AB végzés, Indokolás [46]

[19] 3206/2016. (X.17.) AB végzés, indokolás [55], Dr. Juhász Imre és Dr. Sulyok Tamás különvéleménye

[20] Sokszor az EJEB gyakorlatát veszi az Alkotmánybíróság döntéseinek alapjául. Lásd: 3002/2018. (I. 10.) AB határozat, Indokolás [46], 3001/2018. (I. 10.) AB határozat, Indokolás [28], 34/2017. (XII. 11.) AB határozat, Indokolás [37], 3328/2017. (XII. 8.) AB határozat, Indokolás [34]

[21] TÁNCZOS GÁBOR MAGYARORSZÁG ELLENI ÜGYE* A 2005. ÁPRILIS 26-ÁN KELT ÍTÉLET ÖSSZEFOGLALÁSA (30332/02.), http://kuria-birosag.hu/hu/ejeb/tanczos-gabor-magyarorszag-elleni-ugye-3033202

[22] Abtv. 52. § (1) és (1b) bekezdés

[23] 3253/2015. (XII. 22.) AB végzés, Indokolás [8]

[24] 3131/2017. (V. 30.) AB végzés, indokolás [9]

[25] 3062/2017. (III. 31.) AB határozat, Indokolás [39], Dr. Stumpf István különvéleménye

[26] CSEHI (2013) 159.o.

[27] 3285/2017. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [18]